Az Atlantisz Könyvkiadó oldala és webáruháza. Vásárlás, rendelés, import egy helyen!


  The Atlantisz Publishing House 2017. december 14. csütörtök Kedvencek közé | Kezdőlapnak beállítom  
  On-line rendelés esetén 20% kedvezmény minden Atlantisz-kötetre és 10% kedvezmény minden raktáron levő könyvre!      |     Ismerkedjen meg kedvezményeinkkel!

Könyvrendelés

Kiemelt híreink


Ünnepi nyitva tartás 2017 decemberében az Atlantisz Könyvszigeten2017. november 14-én megváltozott nyitvatartás az Atlantisz KönyvszigetenJúnius 25.-július 23. között a Masters of Art és You should know-sorozat kötetei akcióban
Összes hír, esemény

Atlantisz Könyvkiadó

Hírlevél

Ha szeretne rendszeresen értesí- tést kapni akcióinkról, kiadvá- nyainkról, iratkozzon fel hírleve- lünkre!

Könyvkereső


Részletes kereső
Ha webáruházunkban vásárol, kérjük, előbb regisztráljon! | Vásárlási útmutató

Az Atlantisz Könyvkiadó és az Atlantisz Alapítvány rövid története



1981


Az ELTE frissen végzett bölcsész hallgatói, fiatal tanárai megalapították az 1956 utáni Magyarország első cenzúrázatlan, de legális társadalomelméleti folyóiratát, a Medvetáncot, azzal a céllal, hogy — komolyan véve a formális cenzúratörvény hiányát — dekriminalizálják a szabad gondolkodást és tudományos publikálást. Az alapító szerkesztők úgy vélték, hogy társadalomtudományi, filozófiai kutatásaik magyarországi folytatása elképzelhetetlen a szabad publikálás lehetőségének megteremtése nélkül.

A negyedévi folyóirat 1989-ig jelent meg. A folyóirat számok mellékleteként könyvek is készültek. Az utlsó Medventác-kötet egyben az első Atlantisz—kötet Szabó Miklós történész könyve: Politikai kultúra Magyarországon 1896—1986.

Betiltási kísérletek ellenére a folyóirat folyamatosan megjelent, s a nyolcvanas évtized gazdasági és társadalmi reformvitáinak egyik meghatározó fóruma lett. Itt jelentek meg a történettudományok, a filozófia, az esztétika, az irodalomtudomány, a szociológia, az eszmetörténet és a környezetvédelem számos, új utat kereső szerzőjének tanulmányai is. A szerkesztők célja az volt, hogy a Medvetánc kötetei a szerzők akkori pillanatnyi politikai helyzetére, megítélésére való tekintet nélkül, kizárólag tanulmányaik színvonala és a tárgyalt témák súlya, valamint eredetisége alapján kerüljenek összeállításra. A szerkesztőség minőségi szempontból szigorú válogatásra, nyelvi-stilisztikai lektorálásra törekedett. Folytatója kívánt lenni a XX. század első fele kiváló, de megszakadt magyar tudományos folyóirathagyományainak — így pl. a XX. Század vagy a Szép Szó elemző szellemének.

A Medvetánc mellékleteként megjelenő könyvek egy-egy, az adott időben provokatív, de súlyát máig megőrző tanulmányt, vagy tanulmánygyűjteményt adtak közre: Tengelyi László: Autonómia és világrend (Kant az etika fundamentumáról) [1984]; Szilágyi Ákos — Kovács András Bálint: Tarkovszkij az orosz film Sztalkere [1985]; Fordulat és reform [1987]; Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről [1988]; Demény Pál: A párt foglya voltam [1988]; Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896—1986 [1989]. A legnagyobb visszhangot a gazdasági, szociológiai, kulturális helyzet radikális reformját sürgető és a rendszerváltást konkrétan előkészítő, így annak emblematikus szövegévé váló Fordulat és reform váltotta ki.

A Medvetánc alapító szerkesztői:

Szerkesztő Bizottság:

Ancsel Éva (elnök)
Bajomi Iván
Bihari Mihály
Bruszt László
Tütő László

Felelős szerkesztő: Miklós Tamás

Szerkesztők:
Hekerle László
Magyar Bálint
Márkus Péter
Sasfi Csaba
Szilágyi Ákos

Műszaki szerkesztő: Mátray Mihály

A Medvetánchoz a későbbiekben ideiglenesen vagy véglegesen csatlakozó további szerkesztőbizottsági tagok, illetve társelnökök:

Fejtő Ferenc
Hankiss Elemér
Magyar György
Palánkai Tibor
Papp Zsolt
A Medvetánchoz a későbbiekben csatlakozó szerkesztők:

Tallár Ferenc
Tengelyi László

A Medvetánc szerzői
A Fordulat és reform szerzői
A Medvetánc egyes köteteinek tartalma
Vissza a kronológiához

1988


A Medvetánc számaiból válogatott könyvet adott ki a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Medvetánc — magyar gazadaság és szociológia a 80-as években címmel. E kötet előszava röviden összefoglalja a folyóirat törekvéseit.

Vissza a kronológiához

1989


A rendszerváltás nyomán létrejöttek a demokratikus poltikai rendszer és a nyilvánosság szabadságának törvényi feltételei. A Medvetánc teljesítettnek tekintette vállalt céljait, ezért átadta helyét az immár szabadon alapítható folyóiratok sokaságának, és átalakult könyvkiadóvá. Atlantisz Könyvkiadó néven ettől kezdve a humán tudományok eddig hozzáférhetetlen klasszikus és kortárs alapszövegeit adja ki.

Az Atlantisz név a szellem virtuális kontinensére utal.Egyidejűleg ugyanezen a néven, Václav Havel vezetésével a csehszlovákiai Brünnben is megalakult egy hasonló értékeket, korábbi demokratikus ellenzéki hagyományokat folytató könyvkiadó, Frankfurtban pedig az ezt támogató egyesület. A két kiadó névválasztása nem teljesen véletlenül egyezik. 1988 és 1989 folyamán Frankfurtban — a Palais Jalta Institut létrehozása során — találkozott, és együttműködési terveken gondolkodott néhány csehszlovák, lengyel, kelet-német és magyar ellenzéki (illetve korábban ellenzéki) kiadvány szerkesztője és frankfurti barátaik. (A Palais Jalta alapító tagjai, illetve első találkozóinak résztvevői közé tartozott Ulrike Ackermann, Timothy Garton Ash, Daniel Cohn-Bendit, Dalos György, Mircea Dinescu, Eörsi István, Jiri Grusa, Barbara Klain, Ewa Kobylinska, Gerd Koenen, Konrád György, Tomas Kosta — Kosta és Grusa a brünni-frankfurti Atlantis-projekt szervezői is voltak —, Ryszard Krynicki, Adam Michnik, Miklós Tamás, Hans-Henning Paetzke, Dorothea Rein, Jacques Rupnik, Petri György, Milan Uhde, Vajda Mihály ...) A három projekt kapcsolatáról először Ulricke Ackermann írt a Frankfurter Hefte/Neue Gesellschaft folyóiratba 1990-ben. Cikke a budapesti Atlantisz Könyvkiadóról megjelent első sajtóbeszámoló.

Vissza a kronológiához

1990


Formálisan is bejegyezték az Atlantisz Könyvkiadót és az Atlantisz Alapítványt. Az Atlantisz Könyvkiadót és a támogatására létrejött Atlantisz Alapítványt a korábbi szerkesztők egy része és az ELTE közösen alapította meg. Az alapító okiratok szerint mind a kiadó, mind az alapítvány olyan non-profit szervezet, melynek vagyonát csak az eredeti célokra lehet fordítani. Az ELTE az Atlantisz Könyvkiadóba apportálta a Váci utcai (Piarista köz 1) bölcsészkari épület földszintjén azóta működő könyvesbolt, az Atlantisz Könyvsziget területének és az alatta levő pincének 25 évre szóló használati jogát. A kiadó elkezdte a romos, utólag épített falakkal szabdalt, néhol befalazott ablakú terület áttervezését és átépítését.

Az Atlantisz Könyvkiadó alapító tagjai:

Eötvös Loránd Tudományegyetem
Dr. Miklós Tamás
Dr. Tengelyi László
Tomsits Emőke
Dr. Kolta Magdolna
Dr. Grób László
Pénzügyi Jogtanácsosi Iroda Egyesülés

A kiadói program első támogatói: a Böll Stiftung, Budapest és Frankfurt városok, a Central- and East-European Publishing Project, a budapesti Francia Intézet, a Friedrich Ebert Stiftung, a Friedrich Neumann Stiftung, a Magyar Hitelbank, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzetközi Polányi Társaság, a Nyílt Társadalom Alapítvány, az OTP Bank, a Printker Kft., a Soros Alapítvány, a Zuger Kulturstiftung Landis & Gyr.

Az Atlantisz első kötetei: József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben; Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért; Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986; Románia 1944-1990. Gazdaság- és politikatörténet; Georg Simmel: Velence Firenze Róma; Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Fejtő Ferenc könyvhétre megjelenő könyvének dedikálására — első ízban emigrációba vonulása óta — Magyarországra jött. (Az Atlantisz könyvsátra előtt hosszú sorban álltak Fejtő olvasói és barátai.)

Göncz Árpád köztársasági elnök támogatásáról és védnökségéről biztosította az induló könyvprogramot.

Ettől az évtől kezdve mindmáig az Atlantisz Könyvkiadó a Frankfurti Könyvvásár meghívott vendége. Vendéglátónk hosszú évekig a Börsenverein, azután a frankfurti Városháza. A megtiszteletés mellett a meghívás anyagi segítséget is jelent, és lehetővé teszi a magyar szerzők, illetve az Atlantisz-könyvek méltó bemutatását. (Pl. egy-egy szerző művét bemutató konferencia rendezését.)

Az Atlantisz Könyvkiadó kezdettől azon dolgozott, hogy segítse Frankfurt és Budapest partnervárosi egyezményének megkötését, a polgármesterek találkozását, amelyre igen korán sor is került. A megkötött partnervárosi szerződés része lett, hogy a két város védnökséget vállal az Atlantisz Könyvprogram fölött és támogatja megvalósítását.

Az Atlantisz megalakulásától baráti együttműködést épített ki a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen intézménnyel. Az IWM fordítói ösztöndíjakat biztosító programjában számos Atlantisz-kötet fordítója vett részt. (Kertész Imre, Steiger Kornél, Báthori Csaba, Király Edit.)

Megbeszélések kezdődtek Siegfried Unselddel, a frankfurti Suhrkamp Verlag vezetőjével a jövőbeli intenzív együttműködésről és egy közös könyvprogram felállításáról.

1990-ben javasolta először az Atlantisz egy Német Szellemtudományi Könyvtár létrehozását a bonni Inter Nationes támogatásával. Egyúttal javasoltuk egy hasonló hosszú távú francia támogatási program program felállítását is. A gondolatot a francia külügyminisztérum részéről támogatta Yves Mabin és a budapesten máig nagy megbecsüléssel emlegetett Laurence Frabolot. A budapesti Francia Intézet keretében hamarosan létrejött a „Kosztolányi” könyvtámogatási program. Brit és amerikai könyvprojektekről is tárgyalások kezdődtek, de ezekből nem született hosszú távú program. Kivételt az Oxfordban megalakult Central- and East-European Publishing Project jelentett, mely kezdettől támogatta a magyar tudományos könyvkiadást is.

Vissza a kronológiához

1991


1991-ben a svájci Zuger Kulturstiftung Landis and & Gyr lehetővé tette az Atlantisz számára egy európai kapcsolatteremtő utazás megszervezését, a nagy európai kulturális alapítványok és a vezető kiadók meglátogatását.

Megbeszélések Günther Busch-sal, a Fischer — korábban a Suhrkamp, majd az Athaeneum — kiadó legendás szerkesztőjével az Atlantisz Könyvprogram kiadási koncepciójáról.

Vissza a kronológiához

1992


1992-ben a német Börsenverein, a Friedrich Ebert Stiftung, az Atlantisz és a MKKE együttműködésében Budapesten került megrendezésre az A könyvek szövetségeseket keresnek (Bücher brauchen Verbündete) című konferencia, mely elsősorban a szerzői és kiadói jogok tervezett magyarországi korszerűsítésével foglalkozott. A rendezvényre az ELTE Bölcsészkarán és az éppen elkészült, de még meg nem nyitott Atlantisz Könyvszigeten került sor.

Ebben az évben egy, a Lipcsei Könyvvásáron megrendezett tanácskozáson az Atlantisz kérte a Börsenvereint, hogy az a következő évben tíz új magyar könyvkiadót vendégként hívjon meg a Frankfurti Könyvvásárra. Ez — véltük — segíthet bekapcsolódni e kiadóknak a nemzetközi szakmai együttműködésbe. Az elfogadott javaslat nyomán 1993-ban meghívást kaptak Frankfurtba a kilencvenes évek legjelentősebb új magyar könyvkiadói. (A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének vezetője nehezményezte lipcsei fellépésünket, arra hivatkozva, hogy a magyar könyvkiadás bíztató Gaerungsszeit-jéről — vagyis a szó borászati értelmében vett kiforrási, érlelődési időszakáról — beszéltünk, melyet az illető a „rothadás idejének” olvasott.)

Bonnban megbeszéléseket folytattunk a német rektori konfrencia elnökével a kelet-európai könyvkiadás megsegítésére előirányzott nagy összegű német kormánytámogatás magyar részének megmentéséről. (E támogatást magyar hivatalos részről elmulasztották igényelni, a szükséges pályázatot nem nyújtották be, így azt a német támogató nem tudta senkinek átutalni. A támogatási kísérletek meghiúsulása után került a feladat a rektori konferencia elnökéhez, de neki sem sikerült magyar fogadókészséget találnia. Később a német fél valahogyan mégis segíteni próbálta a magyar könyvkiadás megújulását, ezért megbízták Peter Weidhaast, a Frankfurti Könyvvásár igazgatóját egy immár általuk szervezett támogatási akcióval. Weidhaas úr az Atlantisz Könyvkiadóban találkozott egy tucat új magyar könyvkiadó vezetőjével, hogy tervéhez javaslatokat kérjen. Minthogy a Frankfurti Könyvvásár kompetenciája könyvvásárszerű programokra terjedt ki, végül az eredetileg tervezett támogatás kis részéből megszervezték a Budapesti Könyvfesztivált.)

Tárgyalások Ludwig von Friedburggal, a frankfurti Institut für Sozialforschung igazgatójával a két intézmény együttműködéséről.

Vissza a kronológiához

1993


1993-ban jött létre hat európai társadalomtudományi könyvkiadó — a müncheni C. H. Beck, az oxfordi Blackwell, a madridi Crítica, a római Laterza, a párizsi Seuil és a budapesti Atlantisz — közös könyvsorozata, az Európa születése. A kiadók közös bejelentésére januárban Rómában került sor, ahol az olasz köztársasági elnök, Oscar Luigi Scalfaro nemcsak meghívóként, hanem a program védnökeként is fogadta a kiadók vezetőit. A sorozat kötetei az európai identitást a kontinens kultúrtörténetének bemutatásával kívánják föltárni. Megírásukra a kiadók közösen kérik fel egy-egy terület legjobb kutatóit, s az elkészült könyvek közel egy időben jelennek meg az egyes országokban. A sorozat főszerkesztője Jacques Le Goff történész. A vállalkozás példa nélküli az európai könyvkiadás történetében. (Umberto Eco, Ulrich Im Hof, Leonardo Benvolo, Peter Brown, Michel Mollat, Massimo Montanari, Aron Gurevics azóta magyarul is megjelent könyvei az Atlantisz legkeresettebb kötetei közé tartoznak.)

Júniusban az Atlantisz által is szervezett budapesti Frankfurt-hét keretében Budapest és Frankfurt főpolgármesterei közösen avatták fel a Váci utcai ELTE Bölcsészettudományi Kar épületében létrehozott Atlantisz Könyvszigetet, és az új könyvcentrum első kiállítását, melyen a Suhrkamp, a Fischer, a Campus és a Neue Kritik kiadók mutatkoztak be. Andreas von Schoeler és Demszky Gábor a megnyitón bejelentették, illetve megerősítették, hogy a két város védnökséget vállal az Atlantisz Könyvprogram és az Atlantisz Könyvsziget felett. A könyvcentrum megnyitásáról sok hazai és külföldi sajtóorgánum számolt be. A kiállításon a Fischer kiadót Walter Pehle, a Campust Adalbert Hepp, a Neue Kritik kiadót Dorothea Rein képviselte. A Suhrkamp kiállítási anyagát Friedhelm Herborth állította össze.

Franciaország Külügyminisztériuma ebben az évben párizsi látogatásra hívta az Atlantisz vezetőjét. A látogatás során vezető francia könyvkiadókkal való tárgyalásokra került sor.

Ez év telén számolt be a Magyar Hírlap a Budapesti Könyvescéh megalapításáról: „Budapesti Könyvescéh, a barátságos kaszinó. A napokban alakult meg a Budapesti Könyvescéh, melynek célja, hogy föllépjen a legjobb humán tudományos és szépirodalmi művek megmentéséért. A 'Budapesti Könyvescéh a humán tudományos irodalomért' nem újabb hivatal, hanem 'afféle barátságos kaszinó' kíván lenni, ahol az értékes társadalomtudományi, filozófiai, pszichológiai műveket kiadó (közvetítő, gyűjtő) könyvesműhelyek képviselői találkozhatnak, konzultálhatnak. A Céh alapító tagjai: Atlantisz Könyvkiadó, Book-Schütz, Budapesti Könyvszemle, Cserépfalvi könyvkiadó, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Ikon Könyvkiadó, Írók Boltja-Szépirodalmi Könyvkiadó, Kátai és Bolza Irodalmi Ügynökség, Pesti Szalon könyvkiadó, Pont Könyvesbolt, T-Twins Kiadó, Osiris Kiadó — annak érdekében, hogy a magas színvonalú könyvkiadás a szorító gazdasági és a rendezetlen jogi helyzetben is megmaradhasson, a többi közt azt tervezi, hogy rendszeresen fölméri a nívós magyar könyvkiadás helyzetét, megállapodnak a céhes játékszabályokban, föllépnek a könyvszakmában megjelenő kontársággal szemben, támogatják a modern humán műveltség alapműveinek rendszeres kiadását, együttműködésre hívják a magyar kultúra hazai és külföldi barátait. Mint tájékoztatójukban olvasható, a könyvescéh 'nem átfogó, hanem egymást kényesen választó szakmai társaság, mely számít a céljaival rokonszenvező, meglevő könyvesegyesületek támogatására'. Védjegyüket, egy 16. századi könyvmolymetszetet a Céh tagjai föltüntethetnék boltjukban, kiadványaikon — ez az önként vállalt fair play betartását jelzi. A Budapesti Könyvescéh az Atlantisz Könyvkiadó (1054 Budapest, Gerlóczy u. 4.) címén várja a partnerek érdeklődését.” A céh csak néhányszor ült össze. A könyvmoly képe azonban ma is ott lóg az Atlantisz Könyvsziget falán.

Vissza a kronológiához

1994


1994 március 10-én Budapesten, a Collegium Budapest épületében tartotta értekezletét az Európa Születése sorozatát kiadó hat európai könyvkiadó. A kiadók közös sajtóértekezeten, az Atlantisz Könyvszigeten mutatták be az első megjelenő kötet, Leonardo Benevolo A város Európa történetében című könyvének magyar kiadását. Ebből az alkalomból a főszerkesztő Jacques Le Goff professzor előadást tartott az Újvárosháza üléstermében, a főpolgármester pedig a Városházán fogadást adott a kiadók tiszteletére.

„A ma kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóaktusaként — írta április 23-án más napilapok mellett a Magyar Hírlap — Budapest, illetve Frankfurt főpolgármestere szerződést írt alá, melyben kinyilvánítják, hogy védnökséget vállalnak az Atlantisz Könyvprogram felett. [...] Mind Budapest, mind Frankfurt főpolgármestere hangsúlyozta, hogy a most aláírt megállapodás konkrét tartalmat ad a két város együttműködésének, ezért túlmutat a szokásos, formális testvérváros-kapcsolatokon. Az Atlantisz nonprofit vállalkozás, mely fölött a két városon kívül világhírű tudósok válaltak védnökséget.„

Április 6-án tanítványai és az Atlantisz Könyvkiadó a Collegium Budapest termeiben köszöntötték a hatvan éves Márkus Györgyöt. Ekkor került bemutatásra kiadónk erre az alklomra készült kötete, a Lehetséges-e egyáltalán? A szerzők, egyben az est előadói: Altrichter Ferenc, Balassa Péter, Bence György, Endreffy Zoltán, Erdélyi Ágnes, Fehér Márta, Fodor Géza, Karádi Éva, Kis János, Lakatos András, Ludassy Mária, Nyíri Kristóf, Petri György, Radnóti Sándor, Tímár Árpád.

Jacques Toubon francia kulturális miniszter egykori ellenzéki kelet-európai folyóirat- és könyvkiadókat hívott meg Párizsba, ahol a Louvre-ban ünnepi fogadást adott, és tanácskozások kezdődtek a további kulturális együttműködésről. Az Atlantisz vezetője megbeszélést folytathatott olyan francia kiadók vezetőivel, mint a Gallimard, a Seuil, a PUF, a Minuit.

Vissza a kronológiához

1995


1995-ben a Peter Weidhaas, a Frankfurti Könyvvásár igazgatója, Dalos György író és az Atlantisz Könyvkiadó vezetője felvetették, hogy az 1997-es évben Magyarország lehetne a Frankfurti Könyvvásár tiszteletbeli főszereplője. Ez — gondoltuk —, amellett, hogy a világ előtt kivételes kulturális bemutatkozási lehetőséget nyújthat Magyarországnak, egyben az itthoni érdemi viták, a tisztázatlan magyar önképről való közös gondolkodás katalizátora is lehetne. Sikerült elérnünk, hogy Frankfurt Magyarország számára példátlanul kedvező anyagi és egyéb feltételeket kínáljon — magára vállalja a mindenkori „Schwerpunkt-ország” terheinek jelentős részét. Ezért javasoltuk a magyar kormánynak, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, s az Atlantisz vezetője egy Népszabadságbeli cikkben a nyilvánossághoz is fordult. A javaslatot a kormány ugyan elfogadta, de nem teremtette meg a szükséges feltételeket, s egy hivatalnoki ügyefogyottsággal elkészített pályázat nyomán a frankfurtiak 1997-ről 1999-re tolták a „magyar Schwerpunkt” időpontját.

Ebben az évben befejezte a magyar tudományos könyvkiadás korábban jelentős támogatását Soros György alapítványa. A fizetőképes magyar olvasói kereslet korlátai miatt a magyar tudományos könyvkiadás összeomlásával fenyegető helyzetben az Atlantisz javaslattal fordult a művelődési miniszterhez egy állami felsőoktatási szakkönyv- és tankönyvtámogatási rendszer felállítására. Szigorú feltételeket, világos szakmai és pénzügyi kritériumokat, átlátható pályázati rendszert vázoltunk fel.

Vissza a kronológiához

1996


1996-februárjában a Goethe Institut meghívására könyvkiadási együttműködési tárgyalássorozatra került sor az Atlantisz vezetője és a Goethe Institut, a Német Irodalmi Alap, Frankfurt főpolgármesterasszonya, német magánalapítványok és állami kulturális intézmények vezetői között Bonnban, Münchenben, Frankfurtban, Stuttgartban és Darmstadtban.

Július 6-án az Atlantisz Könyvkiadó vezetője egy Magyar Hírlapbeli cikkben vázolta a társadalomtudományi könyvkiadás krízisét és sürgette a javasolt támogatási rendszer felállítását. A tervből az év folyamán realitás lett: megalakult a Felsőoktatási Pályázatok Irodája, és — bár némileg felpuhult feltételekkel, de vártnál nagyobb támogatási keretösszeggel — meghirdették a felsőoktatási tankönyv- és szakkönyv-pályázatokat. Néhány éven át ez a pályázati rendszer tette lehetővé a színvonalas magyar tudományos könyvkiadás fenntartását. (Sajnos a támogatási összeg már 1998 után a korábbi évekbeli töredékére csökkent, s később is csak alig emelkedett, hogy azután 2007-re teljesen el is tűnjön.)

1996-ban indult útnak az Atlantisz Proust-kiadása. Az eltűnt idő nyomában „Szodoma és Gomorra”-kötetét azóta két további kötet követte, a következőt pedig 2008-ra fordítja magyarra Jancsó Júlia.

Vissza a kronológiához

1997


1997 májusában az Atlantisz meghívására Budapestre érkezett és az ELTÉ-n előadást tartott Jan Assmann professzor és Wolfgang Beck könyvkiadó. Az előadáson több százan vettek részt, így a Bölcsészkar nagy tanácsterme kicsinek bizonyult. Jan Assman A kulturális emlékezet című könyve lett később a C. H. Beck kiadóval közösen kiadott sorozat első könyve.

A Frankfurti Könyvvásár végén az Atlantisz könyvgyűjtést szervezett a kelet-európai kiadók körében németországi börtönkönyvtárak számára, hogy börtönéveik alatt a kelet-európaiak is anyanyelvükön olvashassanak.

November 18-án Románia budapesti Kulturális Központjában mutatta be könyveit az Európa Könyvkiadó és az Atlantisz Könyvkiadó.

Vissza a kronológiához

1998


1998-ban — bár késve — megkezdődtek az 1999-re tervezett frankfurti „magyar Schwerpunkt” itthoni előkészültei.A kulturális miniszter által tavaszra kinevezett kuratórium (Dalos György, Radnóti Sándor, Miklós Tamás) elkészítette és benyújtotta a nagyszabásúra tervezett program — már előző nyáron előkészített — részletes tervét, tárgyalásokat folytatott a frankfurti partnerekkel és magyar írókkal, zeneszerzőkkel, zenészekkel, képzőművészekkel és múzeumi és más szakemberekkel, börtönlelkészekkel, borászokkal és szakácsokkal. A magyar kulturális bemutatkozás tervezett címe Spaetlese aus Ungarn lett volna. Az 1998-as őszi frankfurti magyar részvételt már a következő évi program előkészítésének jegyében (a korábbiaktól lényegesen eltérő módon, pályázati elveket alkamazva és különböző művészeti terültek képviselőit is bevonva) e kuratórium szervezte meg. Minthogy azonban magyar hivatalos részről sem a kuratórium által szükségesnek tartott anyagi, sem a szervezeti, sem a pénzügyi ellenőrzési feltételek nem jöttek létre, a kuratórium tagjai (az éppen állami hivatalt betöltő Dalos György kivételével) az év végén lemondtak tisztségükről. (A következő évben megrendezett program azután csak keveset őrzött meg az eredeti tervekből, melyeket az új szervezők alig ismertek.)

Ebben az évben az októberi Frankfurti Könyvvásáron az Atlantisz-standon tárgyalt egymással Budapest és Frankfurt főpolgármestere a két város további együttműködéséről.

1998-ban jelent meg az Atlantisz kommentált, újrafordított Platón-összkiadásának első kötete, a Gorgiasz. Platón összes műveinek kiadása azóta is tart, 2007-ig tizennégy kötet készült el. Az összkiadás megvalósítására alakuló munkacsoport az ELTE Filozófiai Intézetének és Görög Tanszékének munkatársaiból és más egyetemek kutatóiból jött létre.

Szeptember 10-én a Szépművészeti Múzeumban került sor Török László A vadászó kentaur című könyvének bemutatására és az azonos című kiállítás megnyitójára. A rendezvény megnyitó beszédét Marosi Ernő művészettörténész tartotta. A múzeum és a kiadó közös „Kentaur” könyvsorozata ezzel a kötettel indult.

Vissza a kronológiához

1999


Az Atlantisz Könyvkiadó eddigi legnagyobb vállalkozása, Az Ezeregyéjszaka meséi megjelenésének éve. A több mint tízezer kéziratoldalt hátrahagyó Prileszky Csilla tizenöt évig dolgozott a legteljesebb — az ún. „második kalkuttai” — kiadás fordításán, de az első teljes magyar Ezeregyéjszaka megjelenését már nem érte meg. Az Atlantisz kilenc éven át próbálta előteremteni a kiadáshoz szükséges forrásokat (amelyekhez egy korábban támogatást ígérő keleti herceg helyett végül főképp a MOL, kis részben a magyar állam és mindinkább a köteteket nagy példányszámban vásárló olvasók járultak hozzá). A kontrollszerkesztési és szerkesztési munkálatok évei után e télre megjelenő köteteket a következő évben több mint ötven recenzió, tv- és rádióadás fogadta és az olvasók szavazatai alapján elnyerte az év legjobb műfordítása címet.

1999-ben adta ki az Atlantisz Jan Assmann A kulturális emlékezet című könyvét, amellyel elindult a müncheni C. H. Beck kiadó és az Atlantisz közös könyvsorozata.

1999 szeptemberében az Arte televízió Weimarban rendezett konferenciájára meghívást kapott az Atlantisz is.

1999-ben került sor a kiemelt magyar részvételre Frankfurti Könyvvásáron. Ebből az alkalomból a német kulturális miniszter meglátogatta a magyar részvételt egykor kezdeményező Atlantisz Könyvkiadó standját.

Az év végén az Olasz Kultúrintézetben Kalla Kálmán a Gundel étterem főszakácsa, Kelemen János és Miklós Tamás a szerző jelenlétében mutatta be Massimo Montanari Éhség és bőség. A táplálkozás európai kulturtörténete című könyvét, az Atlantisz kötetét.

Vissza a kronológiához

2000


2000 márciusában a Goethe Intézet vezetőinek a Lipcsei Könyvvásáron tartott, a német kulturális politika külföldi szerepét tárgyaló konferenciájára előadóként hívták meg az Atlantisz vezetőjét.

2000-ben, az Atlantisz képviselői részt vesznek Suhrkamp Verlag alapításának ötven éves évfordulójára rendezett ünnepségen. Siegfried Unseld az Atlantiszt „a magyar Suhrkamp”-nak nevezi.

2000 novemberében a budapesti Goethe Intézetben mutatkozott be az Atlantisz által kiadott Német Szellemtudományi Könyvtár. A klasszikus német filozófiát és a kortárs klasszikusokat hozzáférhetővé tevő sorozatot Kelemen János, Zoltai Dénes és Miklós Tamás mutatta be.

Vissza a kronológiához

2001


2001 május 31-én a Magyar Tudományos Akadémia és az Atlantisz Könyvkiadó szervezésében az MTA Kistermében Platón-kutatók és az egykori nagyszerű Platón-fordító, Kövendi Dénes fiának jelenlétében került sor az Atlantisz Platón-összkiadása új köteteinek bemutatására és a további tervek végiggondolására.

Vissza a kronológiához

2002


2002 február 7-én a Magyar Tudományos Akadémián a hazai tudományos könyvkiadás helyzetéről tartott konferencián a résztvevők megállapították a magyar támogati források elsorvadását és felszólították a kormányzatot a tudományos könyvkiadás létalapjának biztosítására. Az Atlantisz vezetője előadásában a magyar tudományos könyvkiadás történetét és speciális helyzetét elemezte. (Az előadás szövege)

2002 áprlis 16-án került aláírásra Münchenben a Goethe Intézet és az Atlantisz Könyvkiadó hosszútávú együttműködési megállapodása a Német Szellemtudományi Könyvtár kiadására. A megállapodás előkészítésén német részről éveken át sokan dolgoztak. A budapesti kulturális tanácsos, Klaus M. Reiff, a Goethe Intézet budapesti vezetői és munkatársai — Wolfgang Meissner, Brigitte Kayser-Derenthal, Stefan Dreyer, Frank Werner —, az Inter Nationes és később a Goethe Institut bonni, illetve müncheni munkatársai — a kezdetektől Angelika Uerling-Folle, majd Wolfgang Kort és Peter Sötje.

Vissza a kronológiához

2003


2003 könyvhetéről a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megkísérelte kizárni mindazokat, akik nem tagjai ennek az egyletnek. Az Atlantisz Könyvkiadó kezdeményezésére magyar könyvkiadók, neves irodalmi és tudományos személyiségek közösen tiltakoztak ez ellen, a főváros pedig valamennyi párt egyetértésével ingyenes területet biztosított az Atlantisz Könyvkiadó könyvsátrának.(A tiltakozók nyilatkozata.) Az Atlantisz úgy döntött, hogy sátrát megosztja más, a MKKE által kizárt kiadókkal. A MKKE egyes vezetői ingerült cikkekben próbálták támadni az Atlantiszt és a tiltakozókat, és védeni a kizárás álláspontját, de végül — miután írók és filozófusok újra kiálltak az Atlantisz mellett — meg kellett változtatniuk a könyvhét szabályzatát. Azóta a kiadók újra tagsági viszonyra való tekintet nélkül vehetnek részt a könyvhéten.

Március 28-án az Olasz Kultúrintézetben Sallay Géza és Szörényi László mutatta be Kelemen János A filozófus Dante. Művészet- és nyelvelméleti expedíciók című könyvét, melyet az Atlantisz adott ki.

Áprilisban bírói úton kívánta betiltatni és bezúzatni József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című, első csorbítatlan kiadásban 1990-ben, kiadónk gondozásában megjelent — azóta többször újrakiadott — művét a költő egy jogutóda. A jogutód a per előtt még szerzői jogdíjat, az eladott könyvek árából való részesedést kért (amit kiadónk természetesen fel is ajánlott), a perben azonban már kétségbe vonta a szöveg szerzői mű-voltát, illetve azt „erkölcstelennek” és „társadalomellenesnek” minősítve kérte betiltását. E kísérletét a bíróság három évig tartó pör után jogerősen elutasította.

Vissza a kronológiához

2004


2004-ben Platón fordításaiért és tanulmányaiért Palládium díjat nyert az Atlantisz Platón-összkiadásának egyik meghatározó személyisége, Steiger Kornél.

Április 22. és 25. között a budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Frankfurti Könyvvásárral közösen kiállításon mutattuk be a Német Szellemtudományi Könyvtár köteteit.

November 18-án a budapesti Goethe Intézetben „Mesteriskola. A német filozófia klasszikusainak vonzereje Magyarországon„ címmel filozófusok pódiumbeszélgetésére került sor az Atlantisznál megjelent Kant-, Hegel-, Nietzsche- és Taubes-fordításokról. A beszélgetés résztvevői Bacsó Béla, Kis János, Zoltai Dénes és Miklós Tamás voltak.

Vissza a kronológiához

2005


2005 végén született meg, s 2006 januárjában jutott el hozzánk a Fővárosi Ítélőtábla ítélete a József Attila-perben. Az ítélet elutasította a művet betiltatni próbáló jogutód elsőfokú ítélet elleni fellebbezését. Az Atlantisznak csupán a már általa eredetileg is felajánlott jogdíjat kellett kifizetnie, a József Attila-mű pedig továbbra is szabadon megjelenhet. Köszönet illeti mindazokat, akik a szerző, a mű és a kiadó melletti kiállásukkal is megakadályozták e fontos könyv betiltatását: Bacsó Bélát, Bálint Andrást, Bókay Antalt, Fejtő Ferencet, Heller Ágnest, Hennelné Komor Ildikót, Poszler Györgyöt, Radnóti Sándort, dr.Sár Csabát, Somlyó Bálintot, Stoll Bélát, Takács Ferencet, Töttösy Beatricét.

Vissza a kronológiához

2007


június 3-án a Goethe Intézetben mutatkozott be a magyar olvasóknak Klaus Wagenbach berlini könyvkiadó, az Atlantisznál a könyvhétre megjelent Kafka Prágája kötet szerzője. A két könyvkiadó beszélgetésére az Eckermann kávéházban, Wagenbach dedikálására előző napon, a Vörösmarty téren, az Atlantisz könyvsátrában került sor. Ugyanitt fogadta olvasóit Fejtő Ferenc, kinek Atlantisznál megjelent kötetei, a Rekviem egy hajdanvolt birodalomért és a II. József új kiadás előtt állnak.

2007 november 26. és 28. között Frankfurt, Budapest és az Atlantisz Könyvkiadó kezdeményezésére és szervezésében került sor a Frankfurt Budapesten kulturális napok megrendezésére. Az kulturális rendezvények résztvevői voltak Petra Roth Frankfurt főpolgármestere, Felix Semmelroth professzor kulturális tanácsos, Raphael Gross történész professzor, Kovács András professzor, Zsuzsa Bánk, Eva Demszki, Esterházy Péter, Márton László írók, Christof Lauer szaxofonos és a Dresch Quartet, valamint Nadine Meyer a Suhrkamp, Walter Pehle professzor a Fischer, Adalbert Hepp a Campus, Miklós Tamás az Atlantisz könyvkiadó képviseletében. A három könyvkiadó október 27-én az Eckermann Kávéházban tartott előadást. Az Atlantisz Könyvsziget bemutatta a Walter Pehle által kiadott Schwarze Reihe sorozatot, melyet világszerte a német nemzetiszocialista korszakot feldolgozó legnagyobb és legkomolyabb könyvsorozatnak tekintenek. Petra Roth főpolgármester asszony felkereste az Atlantisz Könyvszigetet, ahol újra megerősítette Frankfurt városnak az Atlantisz Könyvprogram felett vállalt védnökségét. A könyvkiadók ezután Villányba utaztak az Atlantisz régi támogatójához, Bock József borászhoz.

2007. december 3. József Attila halálának hetvenedik évfordulója. Az Atlantisz Könyvkiadó újra forgalomba hozza a szerző irodalomtörténeti és poétikai jelentőségű, korábban betiltani próbált művét, a Szabad-ötletek jegyzékét.

Vissza a kronológiához

Belépés


Megjelent köteteink

ajanlokep

Lapozzon bele!

Sorozataink

Támogatóink


Részletes kereső
Könyvrendelés Címlap Részletes keresés Az Atlantisz könyvei Megjelent kötetink Sorozatok szerint Szerzők szerint Boltunkból azonal elvihető Szerzők szerint Cím szerint Témakör szerint Külföldi könyvbeszerzés Külföldi könyvkiadók Egyedi megrendelések Vásárlási tudnivalók Vásárlási tájékoztató Kedvezmények Miért az Atlantisz? Gyors import, kedvező ár Sürgős rendelések Különleges beszerzések A rendelés módjai Impresszum, kapcsolat Kapcsolatfelvétel Fejlesztés, grafika Hírek, események Hírek Atlantisz könyvkiadó Atlantisz könyvprogram The Atlantisz Publishing House Könyveink Az Atlantisz Könyvsziget Recenziók időrendben Szerzőink Munkatársaink Védnökeink és támogatóink Mentsen könyvet! Könyvkiadónk története Fotógaléria Kiemelt külföldi partnereink Letöltheto anyagok Sorozatok borítói Plakátok Panorámafotók Háttérképek Képernyővédő
Vissza a lap tetejére