Ha érzékeink és legsajátosabb emberi tulajdonságunk, a nyelv mindent világosan elénk tárnak, akkor miért bonyolítsuk az életünket filozófiákkal? Csakhogy fokozzuk a kételyeket? Miért nem elégszünk meg a jó tanáccsal: inkább nézzetek, vagy énekeljetek! Fát ültessetek!

Bármily meglepő, azért filozofálunk, mert intellektuális reflexeink túl spekulatívak, mert amikor nem filozofálunk, közhelyekkel reagálunk, amelyek ugyan hasznosak, sőt kellemesek, de ha a körülmények megváltoznak, használhatatlanok. A körülmények pedig így vagy úgy rendszeresen megváltoznak.

„Versenyin: Hát ha nem adnak teát, legalább filozofáljunk."
Csehov: Három nővér

A magyar olvasó ritkán vagy sosem találkozik katalán filozófussal, bár ebben a kötetben nem is a katalán egyediség, hanem a szerző egyedi látásmódja a lebilincselő. Már a kötet sorsa is bizarr mai magyar szemmel. Egy televíziós műsor alapja a könyv első része, amely olyan sikeres (!) volt, hogy a kiadó megbízására egy személyesebb második résszel is kiegészítette a szerző.

Xavier Rubert de Ventós (Barcelona, 1939) filozófus, politikus és egyetemi tanár. A jogi kar elvégzése után esztétikából doktorált. Barcelonában él és tanít, de meghívott előadóként Latin-Amerikában is oktat. Politikusként 1985 és 1994 között az Európai Parlament képviselője volt. Munkássága kiterjed az esztétikára, kultúrtörténetre, filozófiára, és politikai témákra is.