Martin Urmann kreatív munkatárs egy reklámcégnél. Egy napon különös megbízatást kap: meg kell találnia azt a szlogent, az egyetemes mondatot, amellyel az égvilágon minden eladható. A fiatal férfinak kezdetben cseppet sem fűlik a foga az abszurd feladathoz, ám néhány rejtélyes és sorsszerűnek tetsző találkozás után (egy titokzatos szőke lánnyal, egy furcsa, vak régiségkereskedővel, egy bánatos, bogaras művészettörténésszel) hatalmába keríti a felfedezés szenvedélye. Hátborzongató kalandokban bővelkedő utazás veszi kezdetét térben és időben. Urmann az egyetemes mondat és a zseniális barokk építész, Jan Bla¾ej Santini-Aichl nyomába eredve, a művész szimbolikus formanyelvét és épületeibe rejtett üzeneteit, azaz a világ titkos kódját kutatva bejárja fél Csehországot. Ahol csak megfordul, borzalmasnál borzalmasabb gyilkosságok történnek, útját furcsa módon megcsonkított holttestek szegélyezik – mintha valaki bármi áron igyekezne megakadályozni, hogy megoldja a rejtélyt…

Az igen népszerű és tehetséges fiatal cseh író magát a nyelvet teszi meg legújabb gótikus regénye, „művészettörténeti horrorja” főszereplőjévé. A nyelvet, mint az emberi kommunikáció legfőbb eszközét, amely feltár vagy éppen elleplez, amely mindent elárul vagy éppen semmit sem mond. Vajon létezik olyan kulcsmondat, titkos kód, amellyel minden (a lényegek lényege) elmondható a világról? A válasz ott van a regénybe rejtve, mint ahogy benne rejlik minden valódi műalkotásban.