A jelenleg legnagyobb tekintélyű német filozófus, Jürgen Habermas Európa jövőjével foglalkozó írásait gyűjti össze a kötet. A globalizáció és az EU strukturális reformjainak összefüggéseit vizsgálja, a posztnemzeti demokrácia hogyanjára keresve választ. Itt olvasható a hírhedt Spiegel-vitában kifejtett álláspontja is az emberi szervezetek klónozásával kapcsolatban.

Daniel Goldhagen Hitler`s willing executioners. Ordinary germans and the holocaust című, nagy visszhangot kiváltott könyve kapcsán szól a történelem közéleti felhasználásának problémájáról. A XX. századot a világháborúk és a hidegháború „rövid" időszakára redukáló hagyományosan komor képpel egy bizakodóbb változatot helyez szembe. A címadó tanulmányban amellett érvel, hogy a mind csekélyebb cselekvőképességgel rendelkező nemzetállamok helyett a föderálisan kialakított Európa jelenthet megoldást a szociális állam válságára. Ezzel azonban felmerül a nemzetek feletti intézmények legitimációjának nehézsége. Habermas az emberi jogok Nyugaton kialakult eszméjében találja meg az egyedül lehetséges profán legitimációs alapot, ugyanakkor elkerülhetőnek tartja az „eurocentrizmusba való posztkoloniális visszaesést”. A kötet harmadik része a posztnemzeti állapot kihívásait elemző főrész filozófiai hátterét vázolja fel nagy vonalakban.