Az egykor fehér, angolszász, protestáns (WASP) európai bevándorlók által felépített amerikai nemzet a minden irányból érkező hatalmas, mind inkább színesedő bevándorló tömegek hatására a 19. század közepe-vége óta folyamatos demográfiai változásokon megy át. Kipusztították az indián őslakosságot, ugyanakkor jelentősen megnövekedett a valaha behurcolt fekete bőrűek számaránya. A nem WASP tömegek sokféle értékrendet, vallást, etnikai kötődést hoztak magukkal, és ez alapjaiban változtatta meg az ország eredeti társadalmi és – ha volt – gondolkodási homogeneitását. Amerika ma már nagyon nem csak egykor volt angol gyarmatok örököse, hanem multikulturális, kisebbségeiben is öntudatra ébredő, egyre inkább többnyelvű és sokkultúrájú ország, amelynek értékvilága immár kevésbé az összekapcsolódás, mint inkább a széttartás irányába mutat. A bevándorlás fő iránya Latin-Amerikából mutat Észak felé, de nagy tömegek érkeznek Délkelet-Ázsiából is.

Az Egyesült Államok történelmével, kultúrájával kapcsolatos, több évtizedes kutatásaim alapján egységes keretben teszem áttekinthetővé amerikanisztikai tanulmányaimat, döntően saját levéltári munkám és saját tapasztalataim alapján kibontakozó Amerika-képemet. A válogatás kijelöli azokat a hangsúlyokat, melyeket az Egyesült Államok társadalom- és politikatörténetének legutóbbi másfélszáz évében kiemelkedően fontosnak tartok, ezek közül is a bevándorlás, a bevándorláskorlátozás, az amerikai „fajok” kérdéseit, és kiemelten tárgyalom a magyar–amerikai kapcsolatok történetét, az Egyesült Államok szerepét a második világháborúban, az „amerikai évszázad” jóslatát és az amerikai angol nyelv szerepét a nagyvilágban. Számos, eredetileg történeti kérdésnek tűnő témáról fokról fokra világossá vált, hogy máig – vagy ma újra – nagyon fontos problémái az Egyesült Államoknak. Így olvasva, a kötetnek van bizonyos, már-már napi aktualitása is.