Az emberi kapcsolatok egyik legmeghatározóbb jellemzője a bizalom - a magánéletben és az üzleti világban egyaránt. Bár a fogalom nehezen meghatározható és nehezen mérhető, mégis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a közgazdasági kutatásokban. Az 1980-as évektől kezdve számos eredmény mutatja, hogy a bizalom meghatározófontosságú a gazdasági növekedés, valamint az adók befizetése és a szabályok betartása területén. A könyv ezeket a kutatásokat a makropénzügyek területére terjeszti ki, és esettanulmányok révén bemutatja, hogyan segíthet mindez az Európai Unió válságának és válságkezelésének megértésében. Rávilágít arra, hogy alacsony bizalmi környezetben mind az egyének, mind pedig a döntéshozók időhorizontja lerövidül. Ilyen helyzetben elmaradnak a szerkezeti reformok,és jellemzőek a politikai ciklusok, a laza pénzügyi szabályozások,valamint a fellendülés és válság váltakozásából eredő nagymértékű gazdasági kilengések. A kötet szerzője amellett érvel, hogy e problémák megoldásához az állam leginkább a jogállamiság megerősítésével tud hozzájárulni - nem véletlen, hogy a jogállamiság változása és a gazdasági konvergencia között szoros kapcsolat fedezhető fel az EU déli és keleti tagállamaiban.