A kötet a lessingi „lusták rendjét” követő eszmetörténeti sétára invitálja a vállalkozó kedvű olvasót. Tárgya Lessing késői korszakának egyik jelentős, ha nem legjelentősebb eseménye, a Fragmentumvita néven elhíresült, 1777 és 1780 között lezajlott teológiai vita, valamint a vita folytatását és a vitairatok publikációját megtiltó hercegi interdiktum utáni „kényszerű szünet a teológiai harcban”, illetve az ennek eredményeként született színpadi mű, a Bölcs Nátán. A szerző az esztétika, a filozófia, a teológia, a történettudomány és a segédtudományaik találkozási pontján elhelyezkedő szövegek elemzésével vázolja fel azt a gondolati hálót, melyben Lessing visszatérése „régi szószékéhez, a színházhoz” a cenzúra tiltásának kikerülésén túl önálló értelmet nyer és álláspontjának konzekvens összefoglalásává válik.

Utasi Krisztina (1969) eszmetörténész társszerzőként közreműködött az Ész, természet, történelem (Áron, Budapest, 2002.), a Vita és párbeszéd: a monoteista hagyomány történeti perspektívában (Goldziher Int./L’Harmattan, Budapest, 2004.) és az Aspects of the Enlightenment: Aesthetics, Politics, and Religion (Akadémiai, Budapest, 2004.) című kötetek megírásában.