A kötet első része tanulmányokat közöl a francia forradalom és a Kommün művelődéspolitikájáról, a második rész irodalomtörténeti tanulmányokat. Bemutatja Fénelon és az antikvitás viszonyát, művének első magyarországi latin fordítását Rákóczi ellenőrzésével. Képet ad Balzac Emberi tragédiájáról és Stendhal magyar kapcsolatairól. Beszél Gide, Roger Martin du Gard, Aragon és Éluard művészetéről, bemutatja az egzisztencializmus filozófiáját és esztétikáját, Sartre, Camus és Simone de Beauvoir tevékenységét, végül szól a francia "új regény"-ről. A tanulmányok felkelthetik az egyetemi hallgatók és a szélesebb közönség érdeklődését, akiket foglalkoztatnak a francia kultúra és irodalomtörténet jelenségei.