A legkorábbi csekket 1368-ban állította ki két firenzei, akik egy családtag temetésére rendelt fekete szövet árát fizették ki ily módon… 1360-ban egy barcelonai bankárt saját üzlete előtt fejeztek le, miután ügyfelei nem tudtak pénzt kivenni számláikról… 1477-ben egy csaló rávett egy kölni polgárt, hogy vásárolja meg egy valójában nem is létező vállalat részvényeit… Tucatnyi ország archívumait felkeresve, tengernyi kereskedelmi feljegyzést, számlakönyvet és levelet elolvasva Peter Spufford harminc évig kutatott a fentiekhez hasonló számtalan kis adattöredék után. Ezek segítségével munkájában olyan képet fest a középkori üzleti világról, amely egyaránt lesz élvezetes a laikusoknak és hasznos olvasmány a történészek számára.

A könyv első részében megismerkedhetünk a korai vállalkozók által létrehozott korszakalkotó üzleti változásokkal, továbbá a modern hitel-, bank- és biztosítási rendszer elődjével. A változások végbemeneteléhez szükséges vagyon nagy része a királyi udvarokban kulminálódott, az újítások bevezetését pedig ezen udvarok luxuscikkek iránti – általában a legnagyobb nemzetközi vásárok keretében kielégített – kereslete ösztönözte. A rossz útviszonyok, a kezdetleges járművek, a veszélyes alpokbeli hágók és a rablótámadások veszélye miatti kellemetlenségeken a kereskedőknek az esetek többségében – meglepő módon – sikerült felül kerekedniük. A könyvben fontos szerepet kap a nyersanyagok és a késztermékek ára közötti hatalmas különbség, és betekintést kapunk a középkori Párizs, London, Bruges, Velence és Firenze, vagyis a legfontosabb fogyasztási központok életébe is.

Az elmúlt évek kutatási eredményeire támaszkodva Spufford professzor bemutatja az egyes európai és Európán kívüli országok kereskedelmi mérlegének a kapitalizmus korát közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó jellemzőit. E részletes és széles spektrumú tanulmány a középkori társadalom szinte minden egyes szegmensét megemlíti, és a gazdasági fejtegetések mellett egyes kereskedők személyes történeteit is megismerhetjük belőle, ami a témát közel hozza az hozzánk, az olvasókhoz. Az illusztrációk többsége ezelőtt még soha nem került kiadásra; emellett az olvasó számos egyedileg készített térképet is tanulmányozhat. A Hatalom és haszon különleges alkotásnak számít, hisz olyan tudományos klasszikus, amelyet puszta szórakozásból is szívesen lapozgatunk majd.

Tartalomjegyzék

Előszó

Bevezetés

1. A kereskedelem átalakulása
A 13. századi kereskedelmi forradalom – A kereskedők, akik nem utaztak – Külföldön élő kereskedők – Kereskedőtársaságok – Üzleti levelezés és futárok – Könyvelés, írástudás és kereskedelmi számtan – Biztosítás – „Nemzetközi” bankügyletek – Helyi bankügyletek – Uzsorakamat – Centrum és periféria – Árumegállító joggal bíró városok – Vásárok – Az árucsere és az ügyleteket bonyolító ügynökök – Információáramlás – Karrierlehetőségek az üzleti életben – A meggazdagodás és a tőkefelhalmozás lehetőségei – Pénzkészlet és gazdasági változás

2. Udvarok és fogyasztók
Az uralkodók gazdagsága – Az uralkodók palotái – Az előkelők városi házai – A fejedelmi székhelyek lakossága – A fejedelmi székhelyek mérete – Város és vidék – A nagyvárosok élelmiszerrel való ellátása – A nagyvárosok és a luxuscikk-kereskedelem – A luxuscikknek számító étel és ital iránti kereslet – A luxuscikknek számító ruházat iránti kereslet – Az ezüstnemű és az ékszerek iránti kereslet – Katonai igények – Az itáliai luxuscikk-kereskedők

3. Az udvari városoktól a könyvelőkig
Párizstól Dijonig – Brie és Champagne – Burgundia – A Nagy Szent Bernát- és a Simplon-hágó – Az Itáliába vezető Rhône-völgyi utak – A Mont Cenis-hágón át Itáliába vezető útszakasz – Tengeri útvonalak Itáliába

4. A kereskedelmet elősegítő és akadályozó tényezők
Hidak – Az „útforradalom” – Hegyi hágók – A kereskedők nyomása – Utak, folyók és tavak – Helyi fuvarosok és hajósok – A távolsági szállítók – Rakományok, sebesség és a szállítás költségei – Fogadók – Ispotályok – Útonállók és rablók – Fegyveres kíséretek – Megtorlás – Háború – Vámok – Útdíjak – Gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb utazás

5. Iparcikkek kereskedelme
Ipari régiók – Gyapjútermékek – A gyapjúszövetek előállítása – Selyem – Vásznak, pamutok és pamutbársonyok – Papír – Fémművesség – Fegyverek és páncélzat – Rézáruk – Üveg – Fazekastermékek – Szappan – Hamu – Műtárgyak – Falikárpitok és szőnyegek – Opus anglicanum és elefántcsont – Kéziratok és nyomtatott könyvek – Utánzás

6. Élelmiszerek, nyersanyagok és rabszolgák kereskedelme
Gabona – Bor és sör – Só – Olívaolaj – Méz és viasz – Cukor – Fűszerek – Selyem – Igazgyöngy és drágakő – Nyersanyagok Bruges-ben – Építő- és tüzelőanyagok – Fémek – Gyapjú – Az angol gyapjú – A spanyol gyapjú – Gyapot, len és kender – Festékek és timsó – Szőrme – Rabszolgák

7. A kereskedelem egyensúlytalanságai
A Fekete-tenger és a levantei térség – A balti térség – Észak-Afrika – Anglia és Kasztília – Dél-Németalföld és Észak-Itália – Délnémet területek – Arany- és ezüstbányák – Bányák, bányatulajdonosok, olvasztóműhelyek és pénzverdék – Bányavárosok – Nemesfémek és az európai kereskedelem

8. Befejezés: a kereskedelmi rendszer
A kereskedelmi tevékenység volumene – A szárazföldi útvonalak változásai – Tengeri útvonalak – Költségek, gyorsaság, biztonság – Főbb témák
Jegyzetek
Irodalomjegyzék
Képjegyzék
Név- és tárgymutató