Az ősi tudás itt fekszik előttünk, csupán le kell hajolnunk érte. Hermész Triszmegisztosz, a nagy beavatott örök érvényű tanításait azonban csak a posztmodern tudomány képes igazolni. Hermész az embert a hierarchikusan rendeződött világmindenség szerves részének tekinti. Lelki és szellemi tartalmaink által működő tudatunk teszi lehetővé az univerzális összeköttetést. A hermetikus tanokhoz hasonlóan a modern tudomány is hajlik arra, hogy a világegyetem inkább tudattermészetű, mint anyagszerű képződmény: tehát egy végtelenül hatalmas makrotudati hálózatban élünk. Éppen ezért Hermész modellje csak lélektani szempontból érhető meg igazán. Az isteni és világi összetevőinkre vonatkozó hermetikus axiómák fontos útmutatót nyújtanak az ember egységes szemléletéhez. Ezt célozza meg az általam holopszichológiának nevezett irányzat.