Barack Obama, Fidel Castro, Willy Brandt és Homeini ajatollah – mindegyiküknek van egy különleges tulajdonsága: a politikai karizma. De mi rejlik e képlékeny fogalom mögött?

A kötet tanulmányai azt vizsgálják, hogyan működik a karizma: mi az oka, hogy bizonyos személyeket karizmatikusnak tartanak?

Milyen szerepet játszanak a kulturális és történelmi meghatározottságok abban, hogy kit ítélünk karizmatikusnak? Hogyan hat a karizma eltérő kulturális, történeti és lélektani körülmények között és különböző összefüggésekben?

A karizma összetett társadalmi jelenség, „nem egy csapásra alakul ki”. A kötet célja, hogy felmérje a különböző karizmatikus jelenségeket és ezeket rendszerezze, az egyes tanulmányokban pedig alaposabb elemzésnek kívánja alávetni a karizma különféle oldalait. A szerzők a karizma jelenségét több nézőpontból vizsgálják: vannak köztük politológusok, újságírók, történészek, kommunikációval foglalkozó tudósok, pszichológusok és regionális kérdésekkel foglalkozó szakemberek.

Valamennyien egyetértenek két feltételezésben, amelyek kötetünk tanulmányainak „legkisebb közös nevezőjét” alkotják. Az első premissza az, hogy a karizma mindig a karizmatikus vezető és a hívei közötti szociális kapcsolat kifejeződése. Egy karizmatikus kapcsolat ezzel legalább annyit (vagy még többet) mond el a hívekről, mint magáról a karizmatikus személyről, és csakis a hívő belső perspektívájából érthető meg igazán. A második feltételezés az, hogy a karizma nem határozható meg időtől és tértől függetlenül, így ahhoz, hogy megmagyarázható legyen, mindig be kell illeszteni a konkrét történelmi, politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi, valamint pszichológiai összefüggésekbe.