A regényben, amely egy város, Belgrád regénye, valamint egy szerelem és két különváló, majd újra összetalálkozó életút története is, két idő másolódik egymásra: az utólag aranykornak tűnő nyolcvanas évek viszonylagos szabadságáé és a kilencvenes éveké, amikor a hatalmon lévők által gátlástalanul manipulált szerb társadalom egyre mélyebbre süllyedt a gyűlölet és a sértett nárcizmus spirálja mentén. A főhőst 1996-ban, a nagy diáktüntetések idején éri utol a múlt egy iratköteg képében, amely egykori punk-zenekaruk külföldre szökött énekesnőjétől származik. A zenekart Marcel Duchamp és az avantgárd bűvöletében élő művészettörténész-hallgatók alapították.
A két mozgás egy mitikus velencei kertben keresztezi egymást. Ez a kert Radoslav Petkoviæ Sors és körvonal című regényéből származik, és arról nevezetes, hogy aki oda belép, egy másik történetbe léphet át az életéből. Prodanoviæ velencei kertje azonban a híres velencei képzőművészeti biennálé meghiúsult, tűzvésszel végződő performanszának színhelye; az ő regényének hősei nem léphetnek ki egyetlen történetükből, és ezen a művészet sem változtathat, amelynek fiatal felnőttként oly lelkes beavatottjai voltak.