Kozák Gyula, az Oral History hazai doyenjének az 1956-os Intézet számára készített életinterjúja nyomán született kötete. Vásárhelyi Miklós jómódú polgári családban született, mégis eljutott a háború előtti munkásmozgalomhoz, bár jogi diplomát szerzett, származása miatt csak munkásként dolgozhatott. A háború alatt álnéven bujkált, majd kommunistaként az 1950-es években az Szabad Nép újságírója lett. A rendszerből való gyors kiábrándulása miatt csatlakozott az annak megreformálására törekvő csoporthoz, részt vett az 1956-os forradalom előkészítésében, szerepet vállalt a forradalom napjaiban, ezért a Nagy Imre-perben 5 év börtönbüntetésre ítélték. Feleségét és három gyermekét a Nagy Imre-csoport tagjaival Snagovba vitték, hosszú időre megszakadt kapcsolatuk. A börtön után nem kapott állást, munkát, nagy protekcióval is csak anyagbeszerzőként sikerült elhelyezkednie. Az 1989-es rendszerváltás előkészítésében is fontos szerepet vállaló politikusként lett parlamenti képviselő, a Történelmi Igazságtételi Bizottság megalapítója, a mártírok újratemetésének egyik fő szervezője, haláláig a Soros Alapítvány vezetője.

Kozák Gyula regényszerűen követi nyomon Vásárhelyi Miklós kalandos életútját gyermekkorától a közélettől való visszavonulásáig. A könyvet számos fotó és korabeli dokumentum egészíti ki.