1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható.
Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt fenntartó és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek.
Hubert Mania ebben a lebilincselő könyvben elbeszéli az első atombomba történetét, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos és emberi irigységről, de a nagy kalandban résztvevők zsenialitásáról is.

„Hubert Maniának olyan a stílusa, amely egyesíti magában a tudományos alaposság, az írói elegancia és az olvasmányosság nehezen összeegyeztethető elemeit” – Süddeutsche Zeitung