Mezopotámiában, a "két folyó hatalmas, termékeny országában" több mint 3000 esztendeig váltakoztak az ókori civilizációk: először a sumer, az akkád, majd a babilóniai és az asszír, végül a perzsa. I. e. 3500 körül a sumer nép rendkívüli kulturális fejlődés alapjait fektette le, majd az északkeletről érkező sémi népek hatására kialakult az akkád civilizáció. A mezopotámiai városok között azonban sokszor óriási konfliktusok dúltak.


Mári, a grandiózus királyi palotáról híres város Hammurápi - anyag törvényalkotó - támadását követően bukott el, ami Babilónia felvirágzásának kezdetét jelezte. I. e. 18000 körül megszületett az asszír civilizáció. Egy évezred múlva az Újasszír Birodalom aranykora Khorszábád és Ninive fényűző palotáinak felépítésével esett egybe. Az ókori Közel-Kelet művészetének utlsó ragyogó időszakából, az újbabiloni korszakból származnak a Közel-Kelet talán leghíresebb emlékei: a mitikus Bábel tornya és Babilon hatalmas kőtömbökkel rakott, polikróm csempeburkolatú városfala. A perzsa I. Dareiosz, Xerxész és II. Artaxerxész a perszepoliszi palotában hagyta ránk saját civilizációja nagyszerű emlékeit. A művészet hajnalát jelentő több ezer éves időszakot idézi meg a jelen kötet, szakszerű, a főbb fordulópontokat taglaló ismertetések, műelemzések, valamint csodálatos színes fényképek segítségével.