Romsics Gergely a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, az ELTE Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense. Korábbi kutatásai és monográfiái az osztrák- magyar elitek emlékezetét, az első világháború utáni történeti gondolkodást, valamint a nemzetközi kapcsolatok tudományának európai gyökereit dolgozták fel. Új kötete eddigi munkájának szerves folytatása: a nemzetközi politikáról való magyarországi gondolkodás alakulását mutatja be az első világháború utolsó éveiben és a forradalmak ezt követő válságos időszakában.
A világháború és a nyomában keletkező válságok idején különösen igaznak tűnt a régi mondás, amely szerint a külpolitika meghatározza az államéletet. Ezért is természetes, hogy a nemzetközi életről sokféle, klasszikus vagy éppen új keletű elképzelés keringett a közbeszédben. Politikusok és értelmiségiek ugyanazokat a kérdéseket tették fel, ám eltérő válaszokat fogalmaztak meg. Jöhet a háború után kompromisszumos béke? Igazolható egy többnemzetiségű állam léte a nagyhatalmi ütközőzónát alkotó Duna-medencében? Hogyan lehet hatékony diplomáciát folytatni a tömegtársadalmak, a propaganda és a szélsőségek korában? A könyv ezeket a vitákat mutatja be, hozzájárulva annak jobb megértéséhez, hogy az 1917 és 1920 közötti válságos évek miért határozták meg oly sokáig - néha egészen a jelenünkig - a Magyarország európai helyéről, szerepéről, jobb-és baloldali külpolitikáról folyó közgondolkodást.