Jász Attila új verseskönyve az utóbbi néhány évben írt költeményeinek a legjavát tartalmazza. A legutóbbi, Arany János-díjjal jutalmazott, Xantus Jánosról írt „újkori verses-regényének” ironikus szerepjátszó hangvételével ellentétben a költő ezúttal a líra felszabadító személyes kifejezésmódját választja; jelen válogatás hirtelen veszteségek vagy azok lehetőségének prózaversekben való feloldása.