BEREND NÓRA szerző 2012 júniusában írta a kötet Köszönetnyilvánítás című fejezetében: „2001-ben angolul megjelent könyvem magyar fordítását tartja kezében az olvasó. (...) Nem törekedtem a könyv átírására...”

Részletek a kötet BEVEZETÉS - éből:
A XX. századi események és érzékenységek ráirányították az érdeklődést a társadalmi és vallási kisebbségekkel szembeni bánásmódra a múltban. Ennek következtében a középkor kutatói szintén elkezdték annak feltárását, hogy a múltban mit tekintettek, vagy állítottak be eltérőnek, illetve hogyan viszonyultak a „másnak” tekintett csoportokhoz.

Ezen tanulmányoknak köszönhetően kezdett kiderülni, hogy milyen összetett volt a nem - keresztények helyzete a középkorban... Nagy számban jelentek meg esettanulmányok a keresztények és nem - keresztények közötti helyi kapcsolatokról, ugyanakkor megnőtt az érdeklődés az összehasonlítás lehetősége iránt is.

Ennek köszönhetően a keresztény, illetve a muszlim hatalom alatt lévő zsidók helyzetének összehasonlítása bepillantást engedett a zsidóüldözés eredetébe is. ... Az új megközelítések új vitákat is szültek a középkori társadalom természetéről, a „másról”, az etnicitásról.

Ez a könyv három csoport, a zsidók, a muszlimok és a „pogányok” sorsát hasonlítja össze a középkori Magyarországon.
A célja kétirányú:
Egyrészt bemutatni egy esettanulmányt, amely gyarapítja ismereteinket a középkori Európában élő nem - keresztény népességről,

másrészt megvizsgálni egy sor kérdést a vallási kisebbségeket illetően egy olyan társadalomban, amely ... határhelyzetben volt...

A könyvben tárgyalt témák részben a nem - keresztényeknek a keresztény társadalommal való együttműködésével függnek össze.

 Mi volt a helye és a szerepe a nem - keresztényeknek?
 Kirekesztettek, vagy kívülállók voltak-e?
 Peremhelyzetbe szorultak-e, vagy a társadalom szerves részét alkották?
 Hogyan látta és hogyan határozta meg őket a körülvevő társadalom?

Az ezekre a kérdésekre adott válaszok és megközelítési módok az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS;
 BEVEZETÉS (Jegyzetek);
 1. A MAGYAR KIRÁLYSÁG: EGY HATÁRVIDÉKI TÁRSADALOM (Jegyzetek);
 2. KERESZTÉNYEK ÉS NEM - KERESZTÉNYEK (Jegyzetek);
 3. A MAGYAR KIRÁLYSÁG NEM - KERESZTÉNY NÉPESSÉGÉNEK JOGI HELYZETE (Jegyzetek);
 4. NEM - KERESZTÉNYEK A MAGYAR KIRÁLYSÁG GAZDASÁGÁBAN ÉS TÁRSADALMÁBAN (Jegyzetek);
 5. KONFLIKTUSOK A PÁPASÁG ÉS AZ URALKODÓ KÖZÖTT ( Jegyzetek);
 6. KERESZTÉNY ELKÉPZELÉSEK ÉS MAGATARTÁSOK (Jegyzetek);
 7. NEM - KERESZTÉNY KÖZÖSSÉGEK: KONTINUITÁS, ÁTALAKULÁS, ÁTTÉRÉS ÉS ASSZIMILÁCIÓ (Jegyzetek);

„A KERESZTÉNYSÉG KAPUJÁBAN” című ezen kiadványt a fenti tartalom kérdéskörei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik megfelelően értelmezik a politikai megfontolásokat a nem - keresztények védelmezésében, vagyis azt a tényt, hogy a magyar királyok a katonai és pénzügyi hatalmuk kiépítése érdekében megkönnyítették a „függő helyzetűek” letelepedését és fennmaradását, mert lojálisak lesznek a hatalomhoz. Ennek megfelelően:

„Az erős királyi hatalom kiépítését célzó törekvésükben támaszkodtak a nem - keresztény csoportokra, és ezért kiváltságokat adtak nekik... A középkori Magyarország befogadó ország maradt, a kultúrák és a vallások találkozási pontja. Ahogy IV. Béla jellemezte: Magyarország kapu, amely kitárulhat, vagy bezáródhat...