Kölcsey Ferencet mint a nemzeti Hymnus költőjét tartjuk számon, kevésbé köztudott azonban, hogy kora egyik, ha nem a legműveltebb embere volt, jelentős egyéb költeményein kívül a tudományos igényű irodalomkritika megteremtője a magyar irodalomban, s a későbbi politikusi munkásságát is hatalmas állambölcseleti, történetfilozófiai irodalom ismerete jellemzi. Érthető a nem pusztán filológusi igény, hogy ennek a kivételes műveltségnek hátterét, irodalmi, szakirodalmi alapját megismerjük, hiszen enélkül az életmű teljes értékű ismerete nehezen képzelhető el. Szerencsére Kölcsey könyvhagyatéka még 1867-ben a nemzeti Múzeum gyűjteményébe, a későbbi Országos Széchenyi Könyvtár állományába került, amely alkalommal elkészült a ma a könyvtár kézirattárában őrzött hagyatéki könyvjegyzék is.