Jelen kötetünk első ízben tartalmazza Kossuth és Görgei fennmaradt teljes levelezését 1848. augusztus végétől 1849. augusztus közepéig, illetve Görgei 1867-ben Kossuth Lajoshoz intézett nyílt leveléig. A levelekből kiderül: Görgei 1848 szeptemberében felajánlotta Kossuthnak szolgálatait, s egészen 1848. december végéig nem választotta el őket komoly ellentét a politikai és katonai kérdések megítélésében. A kapcsolat 1848—49. téli lehűlését 1849 tavaszán enyhülés, majd szinte teljes feloldódás követte, s csupán 1849 májusában, az orosz intervencióról szóló hírek megérkezése után romlott meg végérvényesen. Az orosz—osztrák támadás megindulása után azonban ismét megkísérelték az együttműködést, ám az ellenséges túlerővel szemben ez már kevés volt. 1849 augusztusa után Kossuth a szabadságharc árulójának nevezte Görgeit. Görgei emlékirataiban bírálta Kossuth délibábos politikáját, 1867-ben pedig nyílt levélben szólította fel: hagyjon fel a kiegyezés támadásával.