Tizenkét évvel ezelőtt jelent meg Margócsy István kismonográfiája Petőfiről, most pedig az akkori és azóta készült tanulmányok együttesen kívánják felmutatni egy mai érvényes és érdekes Petőfi-olvasat és -értelmezés lehetőségét.
E tanulmányok többféle szempontból is megpróbálják újragondolni Petőfi életművét, utóéletét és hatástörténetét, s miközben kultusztörténeti, irodalomszociológiai, alkotáslélektani, stílus- és eszmetörténeti, valamint poétikai módszertannal élnek, mindvégig Petőfi költészetének különleges értékességét és fontosságát szeretnék az olvasóval újra beláttatni.




„…megteremti annak a szakmai párbeszédnek, vitának a lehetőségét, amelyiket az elmúlt évtizedekben a Petőfi-recepció sajnálatosan nélkülözött, és amely létrehozhatja a modellálhatóan legjelentősebb utóéletben az interpretáció sokféleségének egymás mellett élését…”
Kerényi Ferenc

„…a megszokott sémákkal és hagyományos vagy hatalomvédte elvárásokkal szembeszegülő, ezért bármilyen következményt vállaló különvélemény…”
Dávidházi Péter

„…sem javallatokat, sem ellenjavallatokat nem fogalmaz meg, előírásokat vagy tiltásokat meg pláne nem, az viszont egyértelmű, hogy az irodalomról való beszéd megalapozottsága, az irodalom autonómiája és általában a szellem szabadsága mellett teszi le a garast…”
Márton László