A MEDVETÁNC FOLYÓIRAT ÉS AZ ATLANTISZ KÖNYPROGRAM 40 ÉVE


1980–1989

MEDVETÁNC – az első cenzúrázatlan, de legális magyar társadalomelméleti folyóirat 1956 után


A 80-as évek Magyarországán a párt- és állami vezetés rendszeresen meghatározta a tiltott, a tűrt és a támogatott témákat és szerzőket, és kinevezte illetve leváltotta a lapok, könyvkiadók vezetőit. Bár formális cenzúratörvény nem volt, a cenzúra intézményei és gyakorlati eljárásai hatékonyan működtek. A társadalomkritikát megfogalmazó szövegek, kiadványok szerzőivel és megjelentetőivel való bánásmódot a szerző személye és az érintett téma súlya alapján, alkalmanként döntötték el. A szankciók a figyelmeztetéstől az elhallgattatásig, betiltásig, publikálási tilalomig, illetve az egyéni utazási lehetőségeket, megélhetést, életpályát sújtó következményekig terjedtek.

1980 végén, 1981 elején az Eötvös Lóránd Tudományegyetem néhány frissen végzett bölcsész hallgatója, fiatal tanára azzal a céllal alapította a Medvetáncot, hogy dekriminalizálja a szabad gondolkodást és tudományos publikálást. Az ehhez felhasználható mozgásteret a formális cenzúratörvény hiánya és Medvetánc addig szokatlan sajátossága nyújtotta, hogy ezúttal nem a politikai vezetés által, felülről alapított folyóiratról, és hivatalosan kinevezett szerkesztőkről, hanem egy baráti társaság saját kezdeményezéséről volt szó, amely a szerkesztőségi tagok megélhetésében semmiféle szerepet nem játszott.

Az alapító szerkesztők úgy vélték, hogy társadalomtudományi, filozófiai kutatásaik magyarországi folytatása elképzelhetetlen szabad publikálás nélkül. A Medvetánc megpróbálta a törvényes határokig kihasználni a lengyel Solidarnosc megjelenése utáni helyzet magyar lehetőségit, s e határokat a maga területén a lehető legtágabban értelmezni. Hogy biztosíthassuk a nyílt, legális működést, az akkori előírásokat betartva az impresszumban kiadó szervként előbb az ELTE KISZ, majd – hogy e szervezethez formálisan se legyen köze – két egyetem, az ELTE és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szerepelt, de sem ezeknek az intézményeknek, sem más hivatalnak soha semmilyen beleszólása nem lehetett a folyóirat tartalmába, arról utólag értesültek. A hamarosan létrejött magyar szamizdat folyóiratok és a Medvetánc kölcsönösen és tudatosan tágították egymás játékterét. Osztoztunk az akkori lengyel ellenzék felfogásában: minél inkább és minél többen viselkedünk úgy, mintha a szabad cselekvés normális magatartás volna, annál inkább az lesz. Az illegális ellenzéki lapok direkt politikai tematikájától eltérően, a Medvetánc a tabukat átlépő tudományos elemzések és diskurzusok folyóirata lett. 

A folyóirat neve József Attila nevezetes versére is utalt, amely értelmezésünkben a költő-gondolkodó szellemi tájékozódásában végbement fordulatot, a társadalmi küzdelmek balos radikalizmussal szakító, komplexebb megértését jelezte, s szándékunk szerint játékosan megnyitotta a ki kit táncoltat viszony messzire vezető újraértelmezési lehetőségeit is. Nem is beszélve a “medve” geopolitikai szimbolikájáról. A cím többértelműsége és a XX. század meghatározó magyar költőjének kioldása akkori hivatalos kisajátításának kontextusából reményeink szerint egyszerre tette lehetővé az olvasóknak szóló világos üzenetet és kényelmetlenebbé a lappal való leszámolást.

A Medvetáncban a történettudományok, a filozófia, az esztétika, az irodalomtudomány, a szociológia, az eszmetörténet és a környezetvédelem új utat kereső szerzőinek tanulmányai jelentek meg. Itt voltak legálisan olvasatók a demokratikus ellenzék legendás “repülő egyeteme” több előadójának írásai is. A későbbi évtizedek szinte valamennyi komoly társadalomtudósa – a köztársaság későbbi elnöke is – publikált a Medvetáncba. A szerkesztők célja az volt, hogy a folyóirat több száz oldalas kötetei a szerzők akkori politikai megítélésére, így sokuk betiltottságára való tekintet nélkül, kizárólag tanulmányaik színvonala és a tárgyalt témák súlya, eredetisége alapján kerüljenek összeállításra. A szerkesztőség minőségi szempontból szigorú válogatásra és nyelvi-stilisztikai lektorálásra törekedett. A lap folytatója kívánt lenni a XX. század első fele kiváló, de megszakadt magyar tudományos folyóirat-hagyományainak — így pl. a XX. Század vagy a Szép Szó elemző szellemének. 

A folyóiratszámok “mellékleteként” (tulajdonképpen engedély nélkül) könyvek is készültek, melyek átléptek az addigi korlátokon: 

Tengelyi László: Autonómia és világrend (Kant az etika fundamentumáról) [1984]; Szilágyi Ákos — Kovács András Bálint: Tarkovszkij, az orosz film Sztalkere [1985]; Fordulat és reform [1987]; Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről [1988]; Demény Pál: A párt foglya voltam [1988]; Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896—1986. [1989]. E könyv volt utolsó Medventánc-, s egyben az első Atlantisz-kötet. A legnagyobb visszhangot a gazdasági, szociológiai, kulturális helyzet radikális reformját, sajtószabadságot sürgető és a rendszerváltást konkrétan előkészítő, így annak egyik emblematikus szövegévé váló Fordulat és reform váltotta ki. E kötet lett a korszak változást követelő magyar értelmiségének legátfogóbb kollektív publikációja, és politikai hatást is gyakorolt az eseményekre. E könyvben először és utoljára szerepeltek együtt az 1989-el kezdődő évtizedek kiemelkedő gazdasági, társadalomtudományi, jogelméleti, kultúratudományi szakemberei. 
 
A lap példányszáma háromezertől olykor tizenkétezerig terjedt. Terjesztését nem bíztuk a postára, egyrészt, hogy védjük olvasóinkat, másrészt, mert tartottunk attól, hogy a példányok nem érnek célba. Egyetemeken, lakásokon, hivatali szobák fiókjaiból, kaszárnyákban és paplakokban árulták. A szerkesztőség irodája az ELTE Jogi Karának korábbi ruhatárában volt. A külső beavatkozási kísérleteket azzal is próbáltuk kivédeni, hogy a szerkesztőségi ülésekre sokszor nem a várt időben és helyen került sor, az egyes folyóiratszámok nem feltétlenül abban a nyomdában készültek, amelyek az impresszumban szerepeltek, a szerkesztők nem vettek részt az “informális” politikai eligazításokon, és “nem értettünk” a figyelmeztetésekből. Így a hatalom csak utólag léphetett fel egy-egy lapszám ellen. 

A legfelső politikai vezetés kezdeményezte visszatérő betiltási és beavatkozási kísérletek, illetve rövid idejű tényleges betiltások ellenére a folyóirat egy évtizeden át folyamatosan megjelent, és a nyolcvanas évek gazdasági és társadalmi reformvitáinak egyik meghatározó fóruma lett. Ez az ELTE és a Közgáz rektorai, professzorai kiállása, a tördelők, nyomdászok szolidaritása, s a kezdettől jelentős magyar és külföldi sajtóvisszhang nélkül nem lett volna lehetséges. Amikor például a Fordulat és reform-szám előzetes betiltásának híre ment, egyes közismert lapok (így a hvg, amelynek szerkesztői megkapták az első, s pár napig egyetlen kész mintapéldányt) már megjelentként számoltak be az olvasókhoz még el nem jutott kötetről, azt a benyomást keltve, hogy az előzetes betiltás már elkésett. A nyolcvanas évek végének egyre szabadabbá váló magyar sajtójában minden folyóiratszámunkat nagyon sok rokonszenvező recenzió, rádióriport fogadta.

Lengyel, német, csehszlovák ellenzéki barátaink mellett a nyugati sajtó is értékelte a Medvetánc munkáját. Amikor később a francia kulturális miniszter rendezvényt tartott Párizsban a sajtószabadság elérésében jelentősnek tartott egykori kelet-európai ellenzéki kiadók, folyóiratok képviselői tiszteletére, a Medvetánc felelős szerkesztőjét is meghívta. 

A Medvetáncban megjelent tanulmányokat ma, évtizedek múltán is gyakran idézi az egyes szaktudományok irodalma. 

1988-ban már annyira megváltozott a helyzet Magyarországon, hogy az állami Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó a Medvetánc számaiból válogatott könyvet adott ki Medvetánc — magyar gazadaság és szociológia a 80-as években címmel. E kötet előszava röviden összefoglalta a folyóirat törekvéseit. 1989–1990-ben pedig már épp az a magyar újságírószövetség kezdeményezte a szerkesztők tagelvételét, amely tíz éven át magától értetődően tagadta meg azt.


A Medvetánc alapító szerkesztői:

Felelős szerkesztő: 
Miklós Tamás

Szerkesztők:
Hekerle László
Magyar Bálint
Márkus Péter
Sasfi Csaba
Szilágyi Ákos

Szerkesztő Bizottság:
Ancsel Éva 
Bajomi Iván
Bihari Mihály
Bruszt László
Tütő László

A szerkesztőség titkára (különböző években): 
Kiscsatári Enikő
Kolta Magdolna
Kravjánszki Róbert
Tóth Éva

Műszaki szerkesztő: 
Mátray Mihály

A Medvetánchoz a későbbiekben ideiglenesen vagy véglegesen csatlakozó további szerkesztőbizottsági tagok, illetve társelnökök:

Fejtő Ferenc
Hankiss Elemér
Magyar György
Palánkai Tibor
Papp Zsolt

A Medvetánchoz a későbbiekben csatlakozó szerkesztők:

Tallár Ferenc
Tengelyi László


A Medvetánc kötetei 1981–1989
A Medvetánc sajtóvisszangja
A Medvetánc szerzői
A “Fordulat és reform” szerzői

 

AZ ATLANTISZ KÖNYVPROGRAM

    
Az ATLANTISZ KÖNYVPROGRAM két, 1990-ben létrehozott szervezet közös munkájában valósul meg. 
Az ATLANTISZ KÖNYVKIADÓ egyetemi oktatók által non-profit szervezetként alapított, ma hasonló elvek alapján működő kft-ként dolgozó, független társaság. 
Az ATLANTISZ ALAPÍTVÁNY az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Medvetánc folyóirat egykori felelős szerkesztője által alapított közhasznú társadalomtudományi szervezet, amely támogatja az olyan tudományos tevékenységeket, kutatásokat és más kulturális kezdeményezéseket, amelyeknek eredményei azután az Atlantisz Könyvkiadó által kiadott művekben jelenhetnek meg vagy azokhoz kapcsolódnak. Támogatja az Atlantisz Könyvprogram könyveinek megjelenését, és a könyvprogram más elemeinek megvalósulását.

Az ATLANTISZ KÖNYVPROGRAM a humán tudományok klasszikus és modern klasszikus irodalmának magyarországi hozzáférhetővé tételét szolgálja, oly módon, hogy

– lefordítja és kiadja a filozófia, a történelem, a vallástudomány, a kultúrtörténet, a művészetelméletek és a pszichológia Magyarországon évtizedek óta hiányzó, de minden civilizált nyugati ország alapműveltségéhez tartozó kulcsműveit;

– egy-egy nagyobb könyvprojekthez létrehozza a szükséges tudományos kutatócsoportot vagy együttműködik más kutatóintézetekkel, műhelyekkel, és kiadja a kiemelkedő színvonalú magyar humán tudományos munkákat;

– a Király utcai (korábban a Váci utcai) Atlantisz Könyvszigeten — mely Közép-Európa első könyvinformációs centruma és nemzetközi humán tudományos könyvesboltjaként született — négy világnyelven és magyarul elérhetővé teszi a legújabb művészeti és tudományos irodalmat;

– támogatja és lehetőségei szerint kiépíti a nemzetközi kulturális együttűködés új formáit a tudományos könyvkiadás területén;

– létrehozta és partnereivel – Budapest és Frankfurt városokkal – közösen évente odaítéli a Tengelyi László-díjat, amely a kiemelkedő műfordításokat ismeri el a humán tudományok területén.

Az Atlantisz Könyvprogram célja, hogy a kultúra barátaival összefogva, támogatásukat bevonva a diákok számára is elérhető – gyakran az előállítási alatti – áron tegye hozzáférhetővé, szellemi közkinccsé a korszerű és klasszikus társadalomtudományi ismereteket, a kiemelkedő jelentőségű szövegeket. A program a szövegek gondozásában és nyomdai, esztétikai kivitelezésében a legmagasabb szakmai színvonalra törekszik.

Az Atlantisz Könyvprogram a Frankfurt-Budapest partnervárosi együttműködés egyik kezdeményezője volt, és három évtizede a közös kulturális programok egyik iniciátora. A Könyvprogram a két város közös védnöksége alatt áll.

Az Atlantisz Könyvprogram eredményei, visszhangja

A program alapítói és működtetői egyetemi tanárok. Védnökeivé váltak mások mellett Jacques Le Goff, Fejtő Ferenc, Jürgen Habermas, Odo Marquard professzorok, Oscar Luigi Scalfaro olasz és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök, Frankfurt és Budapest városa.

Az Atlantisz Könyvprogram keretében összesen több mint egymillió példányban megjelent többszáz kötet szinte mindegyike immár vizsgaanyagnak számít a magyar felsőoktatásban. Minden komoly hazai könyvtár az Atlantisz-sorozatok gyűjtője. Igényes intézmények (Országgyűlési Könyvtár, Szépművészeti Múzeum, egyetemek, könyvtárak, egyházak stb.) és magánemberek régóta az Atlantisz Könyvszigeten keresztül jutnak külföldi könyvekhez. Az Atlantisz meghívására a világ élvonalát képviselő számos tudós szerzőnk látogatott és látogat Magyarországra és tartott nagy sikerű előadást. 

Elismerések: Az Atlantiszt a német irodalmi akadémia (Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung) ülésén az egyik legjobb európai tudományos könykiadónak nevezték, korábbi hivatalos német felmérések a közép-kelet-európai térségben szakmailag a legjobbnak találták, a kiadó munkáját az elmúlt három évtizedben az olasz köztársasági elnök, a francia külügyminiszter, a francia művelődési miniszter, a német szövetségi kulturális miniszter látogatása, a Goethe Intézet vezetőinek meghívásai ismerték el, és az öt vezető európai társadalomtudományi kiadó alapította „Európa Születése” klub kezdettől tagjává választotta. A Goethe Intézet és Franciaország Külügyminisztériuma a Francia Intézet révén hosszú távú együttműködési szerződést kötött az Atlantisszal. Kezdettől partnerünk a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen, s más osztrák, holland, dán, olasz, svájci kulturális intézményekkel is kiépült együttműködésünk. Itthon az elmúlt harminc évben a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési és Oktatási Minisztérium, a Magyar Könyvalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, az OTKA, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája, a Márai Program voltak hivatalos partnereink. Frankfurt és München városok külön elismeréssel is méltatták a programot. A Frankfurti Könyvvásárnak, illetve Frankfurt városának az Atlantisz Könyvprogram két és fél évtizede folyamatosan meghívott vendége. Az Atlantisznak kezdeményező és szervező szerepe volt abban, hogy 1999-ben első kelet-európai országként Magyarország lehetett a Frankfurti Könyvvásár díszvendége. A frankfurti Literaturhaus és a DEKA-Bank díja a német tudomány és irodalom külföldi képviseletéért, a Német Szövetségi Érdemkereszt, a Magyar Köztársasági Érdemrend szintén elismerte az Atlantisz munkáját. Neves európai könyvkiadókkal épült ki évizedek óta partneri, baráti együttműködés. Kiadónk olyan nemzetközi könyvkiadói konferenciák, kulturális rendezvények társszervezője volt, mint a szerzői jogokról szóló 1991-es budapesti és 1995-ös frankfurti találkozó, az “Európa Születése” kör budapesti programkonferenciája, a Frankfurti Könyvvásár East-West Centere, az 1994-es és a 2007-es budapesti Frankfurti Kulturális Hét. 

Az Atlantisz Könyvprogram munkáját néhány éve komoly baráti kör segíti, mely a világ számos ismert tudósát, íróját, kiadóját, vezető kulturális személyiségét tudhatja tagjai között.

Az Atlantisz Könyvprogramot kezdettől folyamatos és komoly hazai és külföldi sajtóvisszhang kíséri. (Több száz cikk, sok rádió- és TV-műsor magyar és külföldi lapokban, ill. csatornákon.) 

E non-profit program nélkül ma nehezen képzelhető el a magyar felsőoktatás egy jelentős része, de hatása, ismertsége túlér az egyetemek világán — a „művelt nagyközönség” könyvespolcain három évtizede fontos helyük van az Atlantisz-köteteknek. 

A magyar tudományos könyvkiadás léte gazdasági lehetőségeit tekintve egyáltalán nem magától értetődő. A nyugateurópaihoz képest is igényes magyar olvasóközönség nem képes finanszírozni e könyveket. Ez a program csak a kultúra elszánt barátainak segítségével működhet – így végzi dolgát 1990 óta. 


AZ ATLANTISZ TÖRTÉNETE


1989

A rendszerváltás nyomán létrejöttek a demokratikus politikai rendszer és a nyilvánosság szabadságának törvényi feltételei. A Medvetánc teljesítettnek tekintette vállalt céljait, ezért átadta helyét az immár szabadon alapítható, speciális tematikájú folyóiratok sokaságának, és átalakult könyvkiadóvá. Atlantisz Könyvkiadó néven ettől kezdve a humán tudományok korábban hozzáférhetetlen klasszikus és kortárs alapszövegeit adja ki. 

Az Atlantisz név a szellem európai kontinensére utalt – egy, a mindennap láthatótól sokszor elfedett, de írott kultúránkban őrzött, a gondolkodás méltóságát, szabadságát képviselő világra. “Atlantisz neve program”  – írta negyedszázaddal később Wolf Lepenies professzor – “Platón mítoszának elsüllyedt szigetét idézi fel és az angol lordkancellár, Sir Francis Bacon 1627-ben posthumus kiadott utópiáját, az Új Atlantiszt, amelynek lakóit nagylelkűség, felvilágosult szellem és polgári tettrekészség jellemzi.”

Ugyancsak Atlantis néven, Václav Havel vezetésével, egyidejűleg a csehszlovákiai Brünnben is megalakult egy hasonló értékeket képviselő, a korábbi demokratikus ellenzéki hagyományokat folytató könyvkiadó. A két kiadó névválasztása nem teljesen véletlenül egyezik. 1988 és 1989 folyamán — a Palais Jalta Institut létrehozása során — Frankfurtban találkozott és gondolkodott együttműködési terveken néhány csehszlovák, lengyel, kelet-német, román és magyar ellenzéki (illetve korábban ellenzéki) kiadvány szerkesztője és frankfurti barátaik. (A Palais Jalta alapító tagjai, illetve első találkozóinak résztvevői közé tartozott Ulrike Ackermann, Timothy Garton Ash, Daniel Cohn-Bendit, Dalos György, Mircea Dinescu, Eörsi István, Jiri Grusa, Barbara Klain, Ewa Kobylinska, Gerd Koenen, Konrád György, Tomas Kosta — Kosta és Grusa a brünni-frankfurti Atlantis-projekt szervezői is voltak —, Ryszard Krynicki, Adam Michnik, Miklós Tamás, Hans-Henning Paetzke, Dorothea Rein, Jacques Rupnik, Petri György, Milan Uhde, Vajda Mihály ...) A három projekt kapcsolatáról először Ulricke Ackermann írt a Frankfurter Hefte/Neue Gesellschaft folyóiratba 1990-ben. Cikke a budapesti Atlantisz Könyvkiadóról megjelent első sajtóbeszámoló.


1990

Formálisan is bejegyezték az Atlantisz Könyvkiadót és a támogatására létrejött Atlantisz Alapítványt, melyeket a korábbi Medvetánc-szerkesztők egy része és az ELTE közösen alapított. Az alapító okiratok szerint mind a kiadó mind az alapítvány non-profit szervezet. Az ELTE az Atlantisz Könyvkiadóba apportálta a Váci utcai (Piarista köz 1.) bölcsészkari épület földszintjén egy romos, néhol befalazott ablakú terület huszonöt évre szóló használati jogát. A kiadó itt építette meg könyvesboltját, az első Atlantisz Könyvszigetet. A kiadó első irodája a Váci utcai Újvárosháza Jan Eiffel részvételével tervezett szép épületében nyílt meg. 

Az Atlantisz Könyvkiadó alapító tagjai:

Eötvös Loránd Tudományegyetem
Dr. Grób László
Dr. Kolta Magdolna
Dr. Miklós Tamás
Dr. Tengelyi László
Pénzügyi Jogtanácsosi Iroda Egyesülés
Tomsits Emőke

A kiadói program első támogatói: Budapest és Frankfurt városok, a Heinrich Böll Stiftung, a Central- and East-European Publishing Project, a budapesti Francia Intézet, a Friedrich Ebert Stiftung, a Friedrich Neumann Stiftung, a Magyar Hitelbank, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzetközi Polányi Társaság, a Nyílt Társadalom Alapítvány, az OTP Bank, a Printker Kft., a Soros Alapítvány, a Zuger Kulturstiftung Landis & Gyr.

Az Atlantisz első kötetei: Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986; József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben; Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért; Románia 1944-1990. Gazdaság- és politikatörténet; Georg Simmel: Velence Firenze Róma; Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Fejtő Ferenc az évtizedek óta emigrációban élt történész először az 1990 könyvhetén, kiadásunkban megjelenő könyvének dedikálására tért vissza Magyarországra. (Az Atlantisz könyvsátra előtt a Vörösmarty téren hosszú sorban álltak Fejtő olvasói és barátai.)

Göncz Árpád köztársasági elnök támogatásáról és védnökségéről biztosította az induló könyvprogramot. 

1990-től kezdve az Atlantisz Könyvkiadó a Frankfurti Könyvvásár meghívott vendége. Vendéglátónk hosszú évekig a Börsenverein des Deutschen Buchhandels, majd a frankfurti Városháza lett. A megtiszteletés mellett a meghívás anyagi segítséget is jelent, ami lehetővé teszi a magyar szerzők, illetve az Atlantisz-könyvek méltó bemutatását.
 
Az Atlantisz Könyvkiadó kezdettől elősegítette Frankfurt és Budapest partnervárosi egyezményének megkötését, a polgármesterek találkozását. A két város szerződésben vállalt védnökséget az Atlantisz Könyvprogram fölött.

Az Atlantisz megalakulásától baráti együttműködést épített ki a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen intézménnyel. Az IWM fordítói ösztöndíjakat biztosító programjában számos Atlantisz-kötet fordítója vett részt. (Kertész Imre, Steiger Kornél, Báthori Csaba, Király Edit, Tatár Sándor, Teller Katalin, Lénárt Tamás, Bárány István.)

Megbeszélések kezdődtek Siegfried Unselddel, a frankfurti Suhrkamp Verlag vezetőjével a két kiadó jövőbeli intenzív együttműködéséről és egy közös könyvprogramról. 

1990-ben javasolta először az Atlantisz egy Német Szellemtudományi Könyvtár létrehozását a bonni Inter Nationes támogatásával, valamint egy hasonló, hosszú távú francia támogatási program felállítását is. A gondolatot a francia külügyminisztérum részéről támogatta Yves Mabin és a Budapesten máig nagy megbecsüléssel emlegetett Laurence Frabolot. A budapesti Francia Intézet keretében hamarosan létrejött a „Kosztolányi” könyvtámogatási program. Brit és amerikai könyvprojektekről is tárgyalások kezdődtek, de ezekből nem született hosszú távú együtműködés. Kivételt az Oxfordban megalakult Central- and East-European Publishing Project jelentett, mely kezdettől támogatta a magyar tudományos könyvkiadást is.


1991

1991-ben a svájci Zuger Kulturstiftung Landis and & Gyr lehetővé tette az Atlantisz számára egy európai kapcsolatteremtő utazás megszervezését, a nagy európai kulturális alapítványok és a vezető kiadók meglátogatását. 


1992

1992-ben a német Börsenverein, a Friedrich Ebert Stiftung, az Atlantisz és a MKKE együttműködésében Budapesten került megrendezésre az A könyvek szövetségeseket keresnek (Bücher brauchen Verbündete) című konferencia, mely elsősorban a szerzői és kiadói jogok tervezett magyarországi korszerűsítésével foglalkozott. A rendezvényre az ELTE Bölcsészkarán és a megnyitás előtt álló Atlantisz Könyvszigeten került sor.

A Lipcsei Könyvvásárra meghívott Atlantisz javaslata nyomán a Börsenverein a következő évben tíz új magyar könyvkiadót hívott meg vendégként a Frankfurti Könyvvásárra. (A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének akkori vezetője írásban nehezményezte e lipcsei fellépésünket.)

Bonnban megbeszéléseket folytattunk a német rektori konferencia elnökével a kelet-európai könyvkiadás megsegítésére előirányzott, de erre vonatkozó magyar projekt híján elveszni látszó, nagy összegű német kormánytámogatás magyar részének megmentéséről. A magyar könyvkiadást hivatalos hazai fogadókészség nélkül is támogatni próbáló programba később bekapcsolódott Peter Weidhaas, a Frankfurti Könyvvásár igazgatója is és az Atlantisz Könyvkiadóban tartott budapesti megbeszélésen egy tucat új magyar könyvkiadó vezetőjével tárgyalt a megmaradt alternatívákról. (Végül az eredetileg tervezett támogatás egy részéből jött létre a Budapesti Könyvfesztivál.)

Frankfurtban Ludwig von Friedburggal, a frankfurti Institut für Sozialforschung igazgatójával a két intézmény együttműködéséről, Günther Busch-sal, a S. Fischer — korábban a Suhrkamp, majd az Athaeneum — kiadó legendás szerkesztőjével pedig az Atlantisz Könyvprogram kiadási koncepciójáról folytattunk megbeszéléseket.

A kiadó és könyvraktára átköltözött a Városháza tulajdonában álló, Gerlóczy utca 4. szám alatti, art deco stílusú egykori trafóházba, ahol azután két évtizedig a Merlin Színházzal baráti társbérletben dolgozott.


1993

1993-ban jött létre hat európai társadalomtudományi könyvkiadó — a müncheni C. H. Beck, az oxfordi Blackwell, a madridi Crítica, a római Laterza, a párizsi Seuil és a budapesti Atlantisz — közös könyvsorozata, az Európa születése. (A programhoz később szlovák és török kiadó is csatlakozott.) A közös bejelentésére januárban Rómában került sor, ahol az olasz köztársasági elnök, Oscar Luigi Scalfaro nemcsak meghívóként, hanem a program védnökeként is fogadta a kiadók vezetőit. A sorozat kötetei az európai identitást a kontinens kultúrtörténetének bemutatásával kívánják föltárni. Megírásukra a kiadók közösen kérik fel egy-egy terület legjobb kutatóit, s az elkészült könyvek közel egy időben jelennek meg az egyes országokban. A sorozat főszerkesztője Jacques Le Goff történész lett. A vállalkozás példa nélküli az európai könyvkiadás történetében. (Umberto Eco, Ulrich Im Hof, Leonardo Benvolo, Peter Brown, Michel Mollat, Massimo Montanari, Aron Gurevics, Jacques le Goff azóta magyarul is megjelent könyvei az Atlantisz legkeresettebb kötetei közé tartoznak.)

Júniusban az Atlantisz által is szervezett budapesti Frankfurt-hét keretében Budapest és Frankfurt főpolgármesterei közösen avatták fel a Váci utcai ELTE Bölcsészettudományi Kar épületében létrehozott Atlantisz Könyvszigetet, amely négynyelvű, a humán tudományokra és a magyar szépirodalom legjobb szerzőire koncentráló könyvesboltként és nemzetközi könyvinformációs központként nyílt meg. Az internetáruházak megjelenése előtt a magyar olvasók – de külföldi látogatóink közül is sokan – nálunk tájékozódhattak először a világban megjelenő könyvekről. A Könyvsziget vállalta bármely ország bármely – emberi jogokat nem sértő – könyvének beszerzését. Az egyetemi könyvesbolt a professzorok és diákok kedvenc helyévé vált, ahol a hallgatók előbb vitadélutánokat, majd állandó olvasókört is szerveztek. Elkezdtük a legjobb külföldi kiadók módszeres bemutatását az Atlantisz Könyvszigeten. A Váci utca legnagyobb kirakatsorában egy-egy társadalomtudományi programjáról híres kiadó időről időre saját kirakatot kapott. Az új könyvcentrum a frankfurti Suhrkamp, a S. Fischer, a Campus és a Neue Kritik kiadókat bemutató könyvkiállítással nyitott. Andreas von Schoeler és Demszky Gábor a megnyitón bejelentették, illetve megerősítették, hogy a két város védnökséget vállal az Atlantisz Könyvprogram és az Atlantisz Könyvsziget felett. A megnyitásról sok hazai és külföldi sajtóorgánum számolt be. A kiállításon a S. Fischer kiadót Walter Pehle, a Campust Adalbert Hepp, a Neue Kritik kiadót Dorothea Rein képviselte. A Suhrkamp kiállítási anyagát Friedhelm Herborth állította össze. A kilencvenes évek statisztikái szerint évente 2 millió ember sétált el a kirakatok előtti utcaszakaszon. 

Franciaország Külügyminisztériuma ebben az évben párizsi látogatásra hívta az Atlantisz vezetőjét. Vezető francia könyvkiadókkal tárgyaltunk.

1993 telén számolt be a Magyar Hírlap a Budapesti Könyvescéh megalapításáról: „Budapesti Könyvescéh, a barátságos kaszinó. A napokban alakult meg a Budapesti Könyvescéh, melynek célja, hogy föllépjen a legjobb humán tudományos és szépirodalmi művek megmentéséért. A 'Budapesti Könyvescéh a humán tudományos irodalomért' nem újabb hivatal, hanem 'afféle barátságos kaszinó' kíván lenni, ahol az értékes társadalomtudományi, filozófiai, pszichológiai műveket kiadó (közvetítő, gyűjtő) könyvesműhelyek képviselői találkozhatnak, konzultálhatnak. A Céh alapító tagjai: Atlantisz Könyvkiadó, Book-Schütz, Budapesti Könyvszemle, Cserépfalvi könyvkiadó, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Ikon Könyvkiadó, Írók Boltja-Szépirodalmi Könyvkiadó, Kátai és Bolza Irodalmi Ügynökség, Pesti Szalon könyvkiadó, Pont Könyvesbolt, T-Twins Kiadó, Osiris Kiadó — annak érdekében, hogy a magas színvonalú könyvkiadás a szorító gazdasági és a rendezetlen jogi helyzetben is megmaradhasson, a többi közt azt tervezi, hogy rendszeresen fölméri a nívós magyar könyvkiadás helyzetét, megállapodnak a céhes játékszabályokban, föllépnek a könyvszakmában megjelenő kontársággal szemben, támogatják a modern humán műveltség alapműveinek rendszeres kiadását, együttműködésre hívják a magyar kultúra hazai és külföldi barátait. Mint tájékoztatójukban olvasható, a könyvescéh 'nem átfogó, hanem egymást kényesen választó szakmai társaság, mely számít a céljaival rokonszenvező, meglevő könyvesegyesületek támogatására'. Védjegyüket, egy 16. századi könyvmolymetszetet a Céh tagjai föltüntethetnék boltjukban, kiadványaikon — ez az önként vállalt fair play betartását jelzi. A Budapesti Könyvescéh az Atlantisz Könyvkiadó (1054 Budapest, Gerlóczy u. 4.) címén várja a partnerek érdeklődését.” A céh csak néhányszor ült össze. A könyvmoly képe azonban ma is ott lóg az Atlantisz Könyvsziget falán.


1994

1994 március 10-én Budapesten, a Collegium Budapest épületében tartotta értekezletét az Európa Születése sorozatot kiadó hat európai könyvkiadó. A közös sajtóértekezeten, az Atlantisz Könyvszigeten mutatták be az első megjelenő kötet, Leonardo Benevolo A város Európa történetében című könyvének magyar kiadását. Ebből az alkalomból a főszerkesztő Jacques Le Goff professzor előadást tartott az Újvárosháza üléstermében, a főpolgármester pedig a Városházán fogadást adott a kiadók tiszteletére.

„A ma kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóaktusaként — írta április 23-án más napilapok mellett a Magyar Hírlap — Budapest, illetve Frankfurt főpolgármestere szerződést írt alá, melyben kinyilvánítják, hogy védnökséget vállalnak az Atlantisz Könyvprogram felett. [...] Mind Budapest mind Frankfurt főpolgármestere hangsúlyozta, hogy a most aláírt megállapodás konkrét tartalmat ad a két város együttműködésének, ezért túlmutat a szokásos, formális testvérváros-kapcsolatokon. Az Atlantisz nonprofit vállalkozás, mely fölött a két városon kívül világhírű tudósok válaltak védnökséget.”

Április 6-án tanítványai és az Atlantisz Könyvkiadó a Collegium Budapest termeiben köszöntötték a hatvan éves filozófust, Márkus Györgyöt. Ekkor került bemutatásra kiadónk erre az alklomra készült kötete, a Lehetséges-e egyáltalán? A szerzők, egyben az est előadói: Altrichter Ferenc, Balassa Péter, Bence György, Endreffy Zoltán, Erdélyi Ágnes, Fehér Márta, Fodor Géza, Karádi Éva, Kis János, Lakatos András, Ludassy Mária, Nyíri Kristóf, Petri György, Radnóti Sándor, Tímár Árpád.

Jacques Toubon francia kulturális miniszter egykori ellenzéki kelet-európai folyóirat- és könyvkiadókat hívott meg Párizsba, ahol a Louvre-ban ünnepi fogadást adott, és tanácskozások kezdődtek a további kulturális együttműködésről. Az Atlantisz vezetője megbeszélést folytathatott a Gallimard, a Seuil, a PUF, a Minuit kiadók vezetőivel.


1995

1995-ben a Peter Weidhaas, a Frankfurti Könyvvásár igazgatója, Dalos György író és az Atlantisz Könyvkiadó vezetője közösen felvetették, hogy az 1997-es évben Magyarország lehetne a Frankfurti Könyvvásár tiszteletbeli főszereplője. Ez — gondoltuk — amellett, hogy kivételes kulturális bemutatkozási lehetőséget nyújthat Magyarországnak a világ előtt, egyben a tisztázatlan magyar önképről való közös itthoni gondolkodás katalizátora is lehetne. Miután sikerült elérnünk, hogy Frankfurt Magyarország számára példátlanul kedvező anyagi és egyéb feltételeket kínáljon, javasoltuk a magyar kormánynak, hogy éljen a lehetőséggel, s az Atlantisz vezetője egy Népszabadságbeli cikkben a nyilvánossághoz is fordult. A javaslatot a kormány elfogadta, de nem teremtette meg a szükséges feltételeket, s egy hivatalnoki ügyefogyottsággal elkészített pályázat nyomán a frankfurtiak 1997-ről 1999-re mentették át a „magyar Schwerpunkt” időpontját.

Ebben az évben befejezte a magyar tudományos könyvkiadás addig jelentős támogatását Soros György alapítványa. A magyar olvasók vásárlóerejének korlátai miatt a tudományos könyvkiadás összeomlásával fenyegető helyzetben az Atlantisz javaslattal fordult a művelődési miniszterhez egy állami felsőoktatási szakkönyv- és tankönyvtámogatási rendszer felállítására. Szigorú feltételeket, világos szakmai és pénzügyi kritériumokat, átlátható pályázati rendszert vázoltunk fel.


1996

1996-februárjában a Goethe Institut meghívására könyvkiadási együttműködési tárgyalássorozatra került sor az Atlantisz, a Goethe Institut, a Német Irodalmi Alap, Frankfurt főpolgármesterasszonya, német magánalapítványok és állami kulturális intézmények vezetői között Bonnban, Münchenben, Frankfurtban, Stuttgartban és Darmstadtban.

Július 6-án az Atlantisz Könyvkiadó vezetője egy Magyar Hírlap-beli cikkben vázolta a társadalomtudományi könyvkiadás krízisét, és sürgette a javasolt támogatási rendszer felállítását. A terv az év folyamán megvalósult. Bár némileg felpuhult feltételekkel, de vártnál nagyobb támogatási keretösszeggel meghirdették a felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvpályázatokat. Néhány éven át ez a pályázati rendszer tette lehetővé a színvonalas magyar tudományos könyvkiadás fenntartását. (A támogatási összeg azonban hamarosan a töredékére csökkent, s 2007-től el is tűnt. 2010 után formálisan is megszűnt a programot lebonyolító intézmény.)

1996-ban indult útnak az Atlantisz Proust-kiadása. Azóta Jancsó Júlia fordításában megjelent Az eltűnt idő nyomában valamennyi, korábban magyarul még nem olvasható kötete.


1997

1997 májusában több százan hallgatták meg az Atlantisz meghívására Budapestre érkezett Jan Assmann professzor és Wolfgang Beck könyvkiadó előadását. A Bölcsészkar nagy tanácsterme kicsinek bizonyult, a folyosókon is állt a hallgatóság. Később Jan Assman A kulturális emlékezet című könyve lett a C. H. Beck kiadóval közösen kiadott sorozat első könyve.

Októberben a Frankfurti Könyvvásáron az Atlantisz könyvgyűjtést szervezett a kelet-európai kiadók körében németországi börtönkönyvtárak számára, hogy a régiónkból elszármazott rabok is anyanyelvükön olvashassanak.

November 18-án Románia budapesti kulturális központjában mutatta be könyveit az Európa Könyvkiadó és az Atlantisz Könyvkiadó.


1998

A kulturális miniszter által tavasszal kinevezett kuratórium (Dalos György, Radnóti Sándor, Miklós Tamás) benyújtotta az 1999-re tervezett frankfurti könyvvásári „magyar Schwerpunkt” — már előző nyáron kidolgozott — részletes tervét, tárgyalásokat folytatott frankfurti partnerekkel és magyar írókkal, zeneszerzőkkel, muzsikusokkal, képzőművészekkel, múzeumi, kiadói és más szakemberekkel, börtönlelkészekkel, borászokkal és szakácsokkal. A tervben az Esterházy-gyűjtemény kincseinek bemutatása, egy Kurtág-ősbemutató, gazdag, sok helyszínű zenei és irodalmi program szerepelt – a klasszikus és modern magyar kultúra legizgalmasabb műveinek és dilemmáinak középpontba állítása. A magyar kulturális bemutatkozás címe Spätlese aus Ungarn lett volna. Az 1998-as őszi frankfurti könyvvásári magyar részvételt már a következő évre tervezett nagy program előkészítésének jegyében e kuratórium szervezte meg (a korábbiaktól eltérően, pályázatot kiírva és különböző művészeti terültek képviselőit is bevonva). Magyar hivatalos részről azonban sem a “Schwerpunkt Ungarn”-hoz szükséges anyagi, sem a szervezeti, sem a pénzügyi ellenőrzési feltételek nem jöttek létre, ezért a kuratórium tagjai az év végén lemondtak tisztségükről. (A következő évi rendezvény nem sokat őrzött meg az eredeti tervekből, melyeket az új szervezők alig ismertek.)

Ebben az évben az októberi Frankfurti Könyvvásáron az Atlantisz-standon tárgyalt egymással Budapest és Frankfurt főpolgármestere a két város további együttműködéséről. 

1998-ban jelent meg az Atlantisz kommentált, újrafordított Platón-összkiadásának első kötete, a Gorgiasz. Platón összes műveinek kiadása azóta is tart, 2020-ig tizenkilenc kötet készült el. Az összkiadás megvalósítására alakuló munkacsoport az ELTE Filozófiai Intézetének és Görög Tanszékének munkatársaiból és más egyetemek kutatóiból jött létre. (Az összkiadás munkatársai)

Szeptember 10-én a Szépművészeti Múzeumban került sor Török László A vadászó kentaur című könyvének bemutatására és az azonos című kiállítás megnyitójára. A rendezvény megnyitó beszédét Marosi Ernő művészettörténész tartotta. A múzeum és a kiadó közös „Kentaur” könyvsorozata ezzel a kötettel indult.


1999

Megjelent az Atlantisz Könyvkiadó eddigi legnagyobb vállalkozása, Az Ezeregyéjszaka meséi. A több mint tízezer kéziratoldalt hátrahagyó Prileszky Csilla tizenöt évig dolgozott a legteljesebb — az ún. „második kalkuttai” — kiadás fordításán, de az első teljes magyar Ezeregyéjszaka megjelenését már nem érte meg. Az Atlantisz kilenc éven át próbálta előteremteni a kiadáshoz szükséges forrásokat (amelyekhez egy korábban támogatást ígérő keleti herceg helyett végül a MOL, kis részben a magyar állam és főképp a kötetekre előfizető sok olvasó járult hozzá). A fordítást az arab nyelvű kiadással mondatról mondatra, verssorról vessorra összevető kontroll (Simon Róbert) és a szerkesztés évei után megjelenő köteteket az első évben több mint ötven recenzió, tv- és rádióadás fogadta, és az olvasók szavazatai alapján elnyerte az év legjobb műfordítása címet. 

1999-ben elindult a müncheni C. H. Beck kiadó és az Atlantisz közös könyvsorozata. 

Szeptemberben az Arte televízió weimari konferenciáján részt vett az Atlantisz is.

1999-ben került sor a kiemelt magyar részvételre Frankfurti Könyvvásáron. Ebből az alkalomból Michael Naumann német kulturális miniszter a “magyar Schwerpunktot” korábban kezdeményező Atlantisz Könyvkiadó standját látogatta meg, ahol a további együttműködésről tárgyalt. 

Az év végén az Olasz Kulturális Intézetben Kalla Kálmán, a Gundel étterem főszakácsa, Kelemen János professzor és Miklós Tamás a szerző jelenlétében mutatta be Massimo Montanari Éhség és bőség. A táplálkozás európai kulturtörténete című könyvének Atlantisz-kiadását.


2000

2000 márciusában a Lipcsei Könyvvásáron a Goethe Intézet vezetőinek a német kulturális politika külföldi szerepét tárgyaló konferenciájára előadásra hívták meg az Atlantisz vezetőjét.

2000-ben az Atlantisz képviselői részt vettek Suhrkamp Verlag alapításának ötvenedik évfordulójára rendezett frankfurti ünnepségen, ahol Siegfried Unseld az Atlantiszt „a magyar Suhrkamp”-ként mutatta be.

2000 novemberében a budapesti Goethe Intézetben mutatkozott be köteteivel az Atlantisz által kiadott Német Szellemtudományi Könyvtár. A klasszikus német filozófiát és a kortárs klasszikusokat hozzáférhetővé tevő sorozatot Kelemen János, Zoltai Dénes és Miklós Tamás mutatta be.


2001

2001 május 31-én a Magyar Tudományos Akadémia és az Atlantisz Könyvkiadó szervezésében az Magyar Tudományos Akadémia Kistermében Platón-kutatók és az egykori nagyszerű Platón-fordító, Kövendi Dénes fiának jelenlétében került sor az Atlantisz Platón-összkiadása új köteteinek bemutatására és a további tervek végiggondolására.


2002

2002 február 7-én a Magyar Tudományos Akadémián a hazai tudományos könyvkiadás helyzetéről tartott konferencián a résztvevők megállapították a magyar támogatási források elsorvadását és felszólították a kormányzatot a tudományos könyvkiadás létalapjának biztosítására. Az Atlantisz vezetője előadásában a magyar tudományos könyvkiadás történetét és speciális helyzetét elemezte. 

2002 áprlis 16-án került aláírásra Münchenben a Goethe Intézet és az Atlantisz Könyvkiadó hosszú távú együttműködési megállapodása a Német Szellemtudományi Könyvtár kiadására. A megállapodás előkészítésén német részről éveken át sokan dolgoztak. A budapesti kulturális tanácsos, Klaus M. Reiff, a Goethe Intézet budapesti vezetői és munkatársai — Wolfgang Meissner, Brigitte Kayser-Derenthal, Stefan Dreyer, Frank Werner —, az Inter Nationes és később a Goethe Institut bonni, illetve müncheni munkatársai — a kezdetektől Angelika Uerling-Folle, majd Wolfgang Kort és Peter Sötje.


2003

2003 budapesti könyvhetéről a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megkísérelte kizárni mindazokat, akik nem tagjai ennek az egyletnek. Az Atlantisz Könyvkiadó kezdeményezésére magyar könyvkiadók, neves irodalmi és tudományos személyiségek közösen tiltakoztak ez ellen, a főváros pedig valamennyi párt egyetértésével ingyenes területet biztosított az Atlantisz Könyvkiadó könyvsátrának. (A tiltakozók nyilatkozata.) Az Atlantisz úgy döntött, hogy sátrát megosztja más, a MKKE által kizárt kiadókkal. A MKKE egyes vezetői ingerült cikkekben próbálták támadni az Atlantiszt és a tiltakozókat, és fenntartani kizárásukat, de végül — miután a legnevesebb írók és filozófusok újra kiálltak az Atlantisz mellett — meg kellett változtatniuk a könyvhét szabályzatát. Azóta a kiadók újra tagsági viszonyra való tekintet nélkül vehetnek részt a könyvhéten. 

Március 28-án az Olasz Kulturális Intézetben Sallay Géza és Szörényi László mutatta be Kelemen János A filozófus Dante. Művészet- és nyelvelméleti expedíciók című könyvét, melyet az Atlantisz adott ki.

Áprilisban bírói úton kívánta betiltatni és bezúzatni József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című könyvének 1990 óta kiadónk gondozásában többször megjelentetett, első, csorbítatlan, filológiailag pontos kiadását a költő egyik jogutóda. A rokon, aki a per előtt még szerzői jogdíjat, az eladott könyvek árából való részesedést kért (amit kiadónk természetesen eleve fel is ajánlott), a perben már kétségbe vonta a szöveg szerzői mű voltát, illetve József Attila könyvét „erkölcstelennek” és „társadalomellenesnek”, az Atlantisz Könyvkiadót pedig közismerten pornográf művek kiadójának minősítve kérte betiltását. A magyar irodalmi értelmiség jeles képviselői, ahogyan József Atilla közeli barátja, Fejtő Ferenc is felháborodva fogadták a betiltási kísérletet, amelyet a bíróság három évig tartó pör végén jogerősen elutasított. A mű védelmében a József Attila-irodalom szempontjából is érdekes peranyagok születtek.

2004

Platón-fordításaiért és tanulmányaiért Palládium-díjat nyert az Atlantisz Platón-összkiadásának egyik meghatározó személyisége, Steiger Kornél.

Április 22. és 25. között a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Frankfurti Könyvvásárral közösen kiállításon mutattuk be a Német Szellemtudományi Könyvtár köteteit.

November 18-án a budapesti Goethe Intézetben „Mesteriskola. A német filozófia klasszikusainak vonzereje Magyarországon” címmel filozófusok pódiumbeszélgetésére került sor az Atlantisznál megjelent Kant-, Hegel-, Nietzsche- és Taubes-fordításokról. A beszélgetés résztvevői Bacsó Béla, Kis János, Zoltai Dénes és Miklós Tamás voltak.


2005

Októberben a Literaturhaus Frankfurt és a DekaBank közös díját kapta az Atlantisz Könyvkiadó vezetője.

Elhunyt Kolta Magdolna színház- és fotótörténész, az Atlantisz Könyvkiadó egyik alapítója, a Medvetánc szerkesztőségének főmunkatársa.


2006

2005 végén született meg, s 2006 januárjában jutott el hozzánk a Fővárosi Ítélőtábla ítélete a József Attila-perben, mely elutasította a művet betiltatni próbáló jogutód elsőfokú ítélet elleni fellebbezését. Az Atlantisznak csupán a már általa eredetileg is felajánlott jogdíjat kellett kifizetnie, a József Attila-mű pedig továbbra is szabadon megjelenhet. Köszönetet mondtunk mindazoknak, akik a szerző, a mű és a kiadó melletti kiállásukkal is megakadályozták e fontos könyv betiltatását: Bacsó Bélának, Bálint Andrásnak, Bókay Antalnak, Fejtő Ferencnek, Heller Ágnesnek, Hennelné Komor Ildikónak, Poszler Györgynek, Radnóti Sándornak, Sár Csabának, Somlyó Bálintnak, Stoll Bélának, Takács Ferencnek, Töttösy Beatricének.


2007

Június 3-án beszélgetésa Goethe Intézetben Klaus Wagenbach berlini könyvkiadóval, az Atlantisznál a könyvhétre megjelent Kafka Prágája kötet szerzőjével. Kafka egyik legjobb szakértője előző napon, a Vörösmarty téren, az Atlantisz könyvsátrában dedikálta könyvét. Itt fogadta olvasóit Fejtő Ferenc is, aki az Atlantisznál megjelent Rekviem egy hajdanvolt birodalomért és II. József című könyveit dedikálta.

November 26. és 28. között Frankfurt, Budapest és az Atlantisz Könyvkiadó kezdeményezésére és szervezésében került sor a “Frankfurt Budapesten” kulturális napok megrendezésére. Az kulturális rendezvények résztvevői voltak Petra Roth, Frankfurt főpolgármestere, Felix Semmelroth professzor, kulturális tanácsos, Raphael Gross történész professzor, Kovács András professzor, Zsuzsa Bánk, Eva Demszki, Esterházy Péter, Márton László írók, Christof Lauer szaxofonos és a Dresch Quartet, valamint Nadine Meyer a Suhrkamp, Walter Pehle professzor a S. Fischer, Adalbert Hepp a Campus, Miklós Tamás az Atlantisz könyvkiadó képviseletében. A három könyvkiadó október 27-én az Eckermann Kávéházban tartott előadást. Az Atlantisz Könyvsziget bemutatta a Walter Pehle által kiadott Schwarze Reihe könyveket, a német nemzetiszocialista korszakot feldolgozó legnagyobb és legkomolyabbnak tekintett könyvsorozatot. Petra Roth főpolgármester asszony az Atlantisz Könyvszigeten újra megerősítette Frankfurt városnak az Atlantisz Könyvprogram felett vállalt védnökségét. A könyvkiadókat ezután Villányban fogadta Bock József borász, az Atlantisz régi támogatója.

December 3. József Attila halálának hetvenedik évfordulójára az Atlantisz Könyvkiadó újra forgalomba hozta a korábban betiltani próbált Szabad-ötletek jegyzékét.


2008

Megnyertük a Piarista Rend által kiadónk ellen indított pert. Az egyetem épületét birtokba vevő felperes vitatni próbálta könyvesboltunk, az Atlantisz Könyvsziget 1990-ben szerződésben rögzített, 25 évre szóló helyiséghasználati jogait és fel akarta számolni a könyvesboltot. A bíróság megerősítette az Atlantisz jogait. A rend építkezései következtében azonban az Atlantisz Könyvszigeten hamarosan megszűnt a fűtés, a vízszolgáltatás és a födém áttörése következtében megsemmisült kb. 2 millió forint (akkori áron) értékű könyv.

Egy következő perben, amelyet kiadónk szintén megnyert, a bíróság úgy rendezte a bolt helyzetét, hogy az államot megváltási díjra kötelezte, aminek ellentételeként az Atlantisz könyvesboltja elköltözött a Könyvsziget Váci utcai helyiségéből és a következő évben – az új Atlantisz Könyvsziget megnyitásáig – a kiadó városházi irodájában működött tovább. A spártai körülményekben sok hűséges olvasónk romantikus bájt fedezett fel.

Szeptemberben megvásároltuk a Könyvsziget új, Király utcai bolthelyiségét. Az egy évig tartó átépítéssel együtt a költségek messze meghaladták a kapott megváltási díjat.

Elhunyt Fejtő Ferenc író, történész, az Atlantisz Könyvprogram egyik védnöke, barátja, a Medvetánc egykori szerkeztőbizottsági tagja.


2009

Gislain Lafont, A katolikus egyház teológiatörténete szerzőjének látogatása. Író, fordító, kiadó és bencés vendéglátók beszélgetése a Pannonhalmi Apátságban.

A júniusi könyvhétre megjelent Proust Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamának befejező kötete, ezzel teljessé vált „a magyar Proust“. Jancsó Júlia fordítását a Magyar Narancs közvéleménykutatása alapján decemberben az év legjobb műfordításának választották. A fordító 2015-ben e munkáért rangos fordítói díjat is elnyert.

Szeptember végére elkészült az új Atlantisz Könyvsziget. A viszontagságos építkezés után Budapest egyik jellegzetes épülete, a Deák téri Anker-ház Király utcai oldalán megnyílt a korábbinál kicsit nagyobb, négynyelvű könyvesbolt. A sajtó, a magyar és külföldi látogatók Közép-Európa talán legszebb tradicionális könyvesboltjaként emlegették. A jellegzetes Atlantisz-könyvszekrények fölött azóta is Proust, Wittgenstein, Kafka és a könyvmolyok képei fogadják az olvasókat.


2010

Májusban kerül sor a Francia Köztársaság nagykövetségén a Francia Intézet és az Atlantisz Könyvkiadó közötti hosszú távú együttműködési egyezmény ünnepélyes aláírására. A Francia Intézet a kiadó megalakulásától kezdve támogatta az Atlantisz francia könyvprogramját. A húszéves közös munkát elismerő megállapodás a folytatást hivatott biztosítani. A szerződés előkészítésében kiemelkedő szerepe volt François Laquièze kulturális tanácsosnak, a Francia Intézet igazgatójának.

2010-ben a korábbi éveknél is erősebb sajtóvisszhang kísérte az Atlantisz- könyveket és a Könyvszigetet. 

Jann Assmann, az új boltban olvasóit fogadó szerzőnk egyetemi előadását több mint hétszázan hallgatták.

Együttműködés jött létre a Fischer Iván vezette Budapesti Fesztiválzenekarral.


2011

A felvilágosodás dialektikájának a könyvhétre megjelenő új kiadásával elindul a frankfurti S. Fischer Verlag és az Atlantisz Könyvkiadó közös könyvsorozata.
 
Miközben a magyar parlament új képviselői a korábbi képviselőkhöz hasonlóan ebben az évben is az Atlantisz parlamenti jogról kiadott könyveit olvassák (Szente Zoltán Bevezetés a parlamenti jogba és  Kormányzás a dualizmus korában című munkáit), és a magyar egyetemek társadalomtudományi, filozófiai, esztétikai, ókortudományi, teológiai tanszékein több mint két évtizede Atlantisz-könyvekből tanulnak a diákok, januártól hivatalos kampány indul a filozófusok ellen, s az Atlantisz Könyvkiadót is méltatlan támadások érik. Ezek szerint „filozófusbandák“ kutatási pénzeket nemzetgazdaságilag haszontalan célokra pazaroltak, „kutattak el“. Ilyen kutatási témának minősültek pl. Winckelmann-, Kant- és Heidegger-kutatások, a totalitárius társadalmak ideológiájának vizsgálata vagy az Atlantisz-féle nagy, kommentált Platón-összkiadás. Utóbbi ellen a fölöslegesség volt a „vád“, mondván: már korábban is léteztek magyar Platón-fordítások. A „luxusfilozófia“ bűnös műhelyeit intenzív sajtóhadjáraton kívül másfél éven át tartó folyamatos rendőrségi vizsgálat is igyekezett leleplezni. Ennek során a rendőrség lefoglalta a magyar Platón-összkiadás példányait Az Atlantisz Könyvkiadó nyilatkozatban tiltakozott, számos kutató nyilvánosan beszélt a kampány abszurditásáról.. A világ minden részéről filozófusok ezrei és neves tudományos intézmények tiltakoztak a zaklatások ellen. Végül minden támadás teljesen alaptalannak bizonyult, a vizsgálatokat bűncselekmény hiányában lezárták. 

A júniusi könyvéten olvasóként ismeretlen személyek megfenyegették az Atlantisz könyvsátrában Platónt árusító munkatársainkat és követelték a kötetek eltávolítását.

Júniusban az S. Fischer Stiftung vezetői meglátogatták az Atlantiszt és tanulmányozták a kiadó könyvprogramját.

Az új Atlantisz Könyvsziget az év folyamán a főváros kedvelt kulturális intézményévé vált. Moses Mendelssohn válogatott filozófiai és teológiai tanulmányainak bemutatóján, melyen Komoróczy Géza professzor tartott előadást, az olvasók nem fértek el a könyvesboltban, így a Király utca járdáján és úttestjén is álltak. Aligha volt még Budapesten akkora közönség egy könyvbemutatón, mint az időközben elhunyt Kisbali László Mendelssohn-fordításának megjelenésekor.

Szeptemberben a S. Fischer Verlag alapításának 125. évfordulóján – a kiadó emigrációs éveire emlékezve Svédországban, Göteborgban, a könyvvásárhoz kapcsolódóan – rendezett ünnepi kerekasztal-beszélgetésen vehetett részt az Atlantisz vezetője. 

Novemberben az Atlantisz képviseltette magát a parlament előtti József Attila-szobor megmentéséért rendezett demonstráción, ahol a magyar irodalom és kulturális élet ismert szereplői mellett a legkülönbözőbb foglalkozású emberek olvastak fel napokon át József Attila-szövegeket. 

Decemberben került sor először az azóta hagyományossá vált könyvesbolti koncertekre. Rohmann Ditta csellóművész játékát nagy örömmel fogadta az Atlantisz Könyvsziget közönsége.


2012

Bár ez évben kiadói irodánk víz és fűtés nélkül működött, az épületben tűz ütött ki, alapvetően jól alakultak dolgaink.

A Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tavaszi ülésszakán előadásra kérték fel az Atlantisz vezetőjét. Az akadémia felszólaló tagjai Európa egyik legjobb tudományos kiadójaként beszéltek az Atlantiszról, Heinich Detering professzor, az akadémia elnöke további együttműködés tervét vetette fel.

Európa kiemelkedő kulturális személyiségei – írók, könyvkiadók, kulturális intézmények vezetői, tudósok – megalakították az Atlantisz Barátainak Körét.

A bécsi Passagen Verlagot a Könyvszigeten kiállítás mutatta be. A megnyitó beszélgetésen Peter Engelmann és Vajda Mihály is részt vett. További bemutatók és a már hagyományossá vált könyvesbolti koncert mellett vendégünk volt Wolfgang Beck, a müncheni C. H. Beck Verlag kiadója.

Ebben az évben zárta le a rendőrség a filozófusok „bűneit“ feltárni hivatott nyomozást, miután tarthatatlanná vált minden vád, és egyetlen filozófus esetében sem találtak semmilyen törvénysértést.

Budapest főpolgármestere a frankfurti főpolgármester levelére válaszolva megerősítette az Atlantisz Könyvprogram fölötti közös védnökségről szóló szerződést és további támogatásáról biztosította az Atlantiszt.

Rohmann Ditta nagyszerű könyvesbolti csellókoncertje ebben az évben is az Atlantisz Könyvsziget kiemekedő eseménye volt.

Elhunyt Oscar Luigi Scalfaro Olaszország köztársasági elnöke, az Atlantisz könyvprogram részét képező, öt európai kiadóval közösen megvalósított Európa Születése sorozat védnöke.


2013

Az Atlantisz az Akadémia utca 1. szám alatti új irodába költözött. Az épület történetének szép üzenete van. Az egykori István Főherceg Szálloda, az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt a forradalmi sereg toborzóhelye és Bem tábornok vezérkari központja volt. Itt jelentkezett a seregbe Petőfi is. Később itt időztek a magyar irodalom nevezetes alakjai. Az Atlantisz könyvei ma valószínűleg Mikszáth Kálmán egykori ablaktalan kártyaszobáját lakják. Az első Gundel Étterem is itt működött, vacsoravendégei között volt Liszt Ferenc, Jókai Mór, Lotz Károly. 

Az Atlantisz meghívást kapott a müncheni C. H. Beck kiadó fenállásának 250. évfordulójára rendezett ünnepségekre. Tervek születtek közös könyvprogramunk folytatására.

Klaus Wagenbach, a Wagenbach Verlag legendás alapítója tiszteletére rendezett berlini kiadói rendezvényen a két könyvkiadó baráti együttműködéséről beszélgettünk a kiadó névadójával és Susanne Schüssler kiadóvezetővel a Wagenbach Verlag „principálisával“.

A korábbi néhány nehéz év után európai kiadók és kulturális intézmények alapítványai segítették a könyveit a diákok és a kispénzű olvasók érdekében legtöbbször önköltségi árai alatt forgalomba hozó Atlantiszt pénzügyi helyzetének megerősítésében.
 
Az Atlantisz Könyvsziget remek koncertek – így Rohmann Ditta hagymányos cselló- és Darázs Renáta énekestjének, ifjú gitár- és hegedűművészek előadásának – helyszíne volt, s fogadhattuk a frankfurti Schauspielhaus művészeinek látogatását is.


2014 

Nagyrészt kiépítettük az Atlantisz új könyvraktárát. 

Budapesten fogadhattuk régi szerzőnket és kiadónk barátját, Jürgen Habermast, akinek előadását sok százan hallgatták meg.

A Frankfurti Könyvvásárhoz kapcsolódó cikkeikben neves német értelmiségiek „európai csoda“-ként értékelték az Atlantisz munkáját. (Prof. Wolf Lepenies, Lothar Müller)

Az Atlantisz megívást kapot az 50 éves Wagenbach Verlag berlini ünnepi rendezvényeire.

Megjelent Uri Asaf nagy fordítói munkája, a Zohár, melyet kritikusok az év műfordításának neveztek. Ezzel a fontos művel az európai kultúrára máig nagy hatású szellemi áramlatokat bemutató munkánk folytatódott. A kútnál sorozatban az Atlantisz első huszönöt évében kiadtuk a görög filozófia klasszikusai mellett a hellenisztikus zsidó irodalmat reprezentáló Philón, illetve a görög egyházatyák írásait, a katolikus teológia történetét, a modern protestáns, katolikus és zsidó történelemfilozófia és -teológia szövegeit, Buber hasszid történeteit, az Ezeregyéjszaka teljes fordítását. A sajtó sokat írt ebben az évben vallási tematikájú könyveinkről: a Zohár mellett Minois A pokol története című könyvéről, Girard Láttam a sátánt mint villámlást lehullani az égből és Assmann Religio duplex című munkájáról.

Örömmel vettünk részt régi barátainknak, a berlini Wagenbach kiadó fennállása 50. évfordulóján rendezett eseményein. Az Atlantisz programját Susanne Schüssler, a Wagenbach vezetője mutatta be újabb munkatársainak.

Az Atlantisz Könyvszigeten az év folyamán jelentősen növekedett a könyveink iránt érdeklődő olvasók száma. 

A hagyományos Atlantisz-koncerteken művész barátaink remek cselló- és gambajátékát hallhattuk.

Elhunyt Jacques Le Goff történészprofesszor, az Atlantisz könyvprogram egyik védnöke.

Meghalt Tengelyi László filozófiaprofesszor, az Atlantisz Könyvkiadó egyik alapítója, szerzője, a Medvetánc egykori szerkesztője.


2015

A Trio delle Muse és a Simplicissimus együttesek koncertjei a Könyvszigeten.

„A szavak tettek” – A 25 éves Atlantisz Könyvkiadó és elődje, a 35 éve alapított Medvetánc folyóirat ünnepi estje és koncertje a Zeneakadémia Solti- termében. A kiadó barátainak, olvasóinak, munkatársainak találkozója, nagyszerű zenei ősbemutatók, több mint 300 vendég részvételével. Képviseltette magát Frankfurt és Budapest városok, a Francia Intézet és a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen, valamint az S. Fischer, a C. H. Beck könyvkiadók és a Frankfurti Könyvvásár vezetése. Itt került sor Kurtág György Herakleitosz-töredékek (ének: Darázs Renáta) és Kondor Ádám: Bizarre Objects XIII. című – az Atlantisznak ajánlott – új zeneműveinek ősbemutatójára, valamint Klaus Ospald Zongorakvartettjének magyarországi bemutatója (utóbiak a Qaartsiluni Ensemble előadásában). S ez volt az a kivételes alkalom, amikor hosszú évek óta először hallhatta és láthatta a magyar közönség a Zeneakadémián Schiff Andrást, akinek az Atlantiszt és barátait köszöntő, Berlinben felvett filmjét mutattuk be. (Szavai után Franz Schubert Ungarische Melodie darabját játszotta.) Rohmann Ditta és Mali Emese az Atlantisz nagy Proust-kiadásához kapcsolódva César Franck A-dúr cselló-zongoraszonátájának 2. tételét idézte fel. Ezen a rendezvényen adtuk át első ízben a kiemelkedő filozófusról, barátunkról, alapítótársunkról, szerzőnkről elnevezett Tengelyi László Műfordítói Díjat. Prileszky Csilla (posztumusz) Az Ezeregyéjszaka meséi, Uri Asaf a Zohár és Jancsó Júlia Proust Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamának magas színvonalú fordítása elismeréseként lettek a díj első kitüntetettjei. A rendezvény teljes programjáról DVD-felvétel készült.
Novemberben újra meglátogatta kiadónkat, előadást tartott, és az Atlantisz Könyvszigeten találkozott olvasóival és fordítóival Jan Assmann.
2016
Peter Feldmann, Frankfurt főpolgármestere első budapesti útja során először az Atlantisz Könyvszigetre látogatott. Népes delegáció kísérte. Köszöntötte a könyvprogramot és munkatársait, s átadta a Frankfurt-Budapet közös védnöksége alatt álló Atlantisznak Frankfurt am Main város plakettjét. Az Atlantisznál folytatott megbeszélés után kereste fel a Városházán Tarlós István, Budapest főpolgármesterét, akivel megerősítették az Atlantisz feletti közös védnökséget. A látogatás utolsó napján közös ebéden folytatatódott a Frankfurt-Atlantisz-beszélgetés.
Meghalt három nagyszerű, régi barátunk. Kertész Imre nemcsak Wittgenstein Észrevételek című kötetét fordította számunkra, azonnal kiállt mellettünk, amikor arra szükség volt. Nobel-díját a Frankfurt Könyvvásáron az Atlantisz-standon együtt ünnepeltük. Felesége, Magda, aki egykor az Atlantisz chicagói kapcsolatait segítette, nem sok idő múltán követe.
Elhunyt Esterházy Péter, a magyar és európai kultúra kiemelkedő szelleme, baráti figyelmére, szolidaritására mindig számíthattunk.
S távozott az Ausztráliában élő, nagyhírű magyar filozófus, sok magyar gondolkodó mestere, Márkus György is, akit 1994-ben, 60. születésnapján Lehetséges-e egyáltalán? című kötetünk köszöntött. Épp egyik legátfogóbb művének magyar kiadásán dolgoztunk, mely 2017-ben jelent meg Kultúra, tudomány, társadalom. A kultúra modern eszméje címmel.
A 2016. évi Tengelyi László Műfordítói Díj-at ebben az évben Ludassy Máriának adhattuk át, A magyar olvasó évtizedek óta jelentős részben az ő művei, egyetemi órái és fordításai által ismerkedhet meg a XVIII. század francia filozófiájával, társadalmi vitáival és e szellemi kultúra mai elevenségével. A díjátadáson a díj védnökeit a budapesti Városháza kulturális osztálya, Frankfurt nevében Claus Möbius tanácsos képviselte, aki a kiadó vezetőjével együtt köszöntötte Ludassy professzorasszonyt. Az Atlantisz Könyvszigeten tartott ünnepségen Jelen volt Maria Altmann a német követség kulturális tanácsosa és Claire Garmand, a Francia Intézet kulturális tanácsosa, és a kitüntetett és a könyvkiadó sok barátja, tisztelője.

Ebben az évben indult el az Atlantisz nagy tipográfiai kalandja, melynek célja egy saját betűcsalád létrehozása. Ennek bázisa a XVII. század végén élt nagy magyar tipográfus, Misztótfalusi Kis Miklós legszebb, ún. firenzei betűinek rekonstruciója és digitalizációja. A tipográfiai rekonstrukcióval a Medvetánc egykori szerkesztőségi titkárát, az időközben kiváló tipográfiai szakemberré vált Kravjánszki Róbertet bíztuk meg. A munka első lépéseként megszereztük a Galilei-tanítványok alkotta az első tudományos akadémia, első firenzei kiadványának Kis Miklós betűivel nyomtatott, ma fellelhető néhány példányának egyikét. 


2017

Az Atlantisz Könyvkiadó és a Könyvsziget vendége volt Robert Darnton, a Harvard professzora, Eva Cossee és Christoph Buchwald az amszterdami Cossee Kiadó vezetői, Barbar Stollberg-Rilinger a Wissenschaftskolleg zu Berlin rektora, és Heinz Hertach a Zuger Kulturstiftung létrehozója, könyvprogramunk régi barátja.

A kiadó vezetőjét – többek között az Atlantisz Könyvkiadó „Német Szellemtudományi Könyvtára“ létrehozásáért – a német köztársasági elnök Német Szövetségi Érdemkereszttel (Bundesverdienstkreuz) tisztelte meg. E könyvtár a német nyelvterületen kívüli legnagyobb német tudományos könyvsorozat.

A Wissenschaftskolleg zu Berlin „Clemens Heller Emlékkonferenciá“-jának záróeseményeként külön méltatták az Atlantisz Könyvprogramot.

Elindult a Misztótfalusi Kis Miklós-féle firenzei betűk rekonstrukciójának aprólékos munkája. Az eredeti firenzei kötet bemutatására és a tervezett betűcsaládon folyó munka ismertetésére az Alantisz Könyvszigeten kerül sor, ezt Kravjánszki Róbert előadása kísérte.

Az 2017. évi Tengelyi László Műfordítói Díj-at Bárány István, Horváth Judit és Steiger Kornél, az ELTE BTK tanárai kapták kiemelkedő antik fordításaik elismeréseképpen. A laudátorok Bolonyai Gábor, Ullmann Tamás és  kiadó vezetője voltak.

2018

Az Atlantisz vendége volt a frissen megjelent Bizalom és erőszak a modern társadalomban című könyv szerzője, Jan Philipp Reemtsma. A kiadó szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián tartott, nagy visszhangot kiváltó előadásán megtelt az Akadémia felolvasó terme. Reemtsma professzorral felkerestük az MTA Lukács Archívumát is, amelyet minden nemzetközi szakmai tiltakozás ellenére, váratlanul épp aznap, jelenlétünkben ürítettek ki.

A frankfurti Paulskirchében meghívottként köszönthettük egyik legolvasottabb szerzőnket és barátunkat, s feleségét, Jan és Aleida Assmannt a Német Könyvkiadók Békedíjának átadási ünnepségén. Ez az egyik legrangosabb európai irodalmi elsmerés. 

A Goethe Intézet támogatásával sikerült befejezni tipográfiai programunk első részét, a Kis Miklós-féle ún. firenzei betűk rekonstrukcióját és digitalizálását. Ennek bázisán, ezt korszerűsítve, de értékeiből a lehető legtöbb megőrzésére törekedve jött létre új betűcsaládunk latin betűs része, az Atlantisz Antiqua.  Még ebben az évben bejegyezte az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala Atlantisz Antiqua Roman és Atlantisz Antiqua Italic betűinket, melyek így nemzetközi jogi védelmet nyertek.

A 2018-as Lipcsei Könyvvásáron az ARTE televízió és a Nemzetközi Könyvkiadói Szövetség konferenciájának egyik előadója az Atlantisz Könyvkiadó vezetője volt.

Az Atlantisz Könyvszigetre látogatott Thomas A. Szlezák professzor, az ókorkutatás neves alakja, Hogyan olvassunk Platónt és Homérosz köteteink szerzője.

Matuz Gergely bemutatta Az Ezeregyéjszaka meséinek szövegeire írt fuvolakompozícióját.

Az 2018. évi Tengelyi László Műfordítói Díj-at Sujtó Lászlónak adhattuk át, aki francia történészek és filozófusok nagyszerű fordítójaként hozott létre tekintélyes életművet. Az Atlantisz Könyvszigeten tartott ünnepséget Rohmann Ditta immár hagyományos könyvesbolti csellókoncertje nyitotta meg. Vendégeink voltak Dirk Höfer és Martin Burkhardt, a Minden és semmi – a digitális világpusztítás feltárulása című Atlantisz-kötet szerzői, akikkek a fordító, Lénárt Tamás beszélgetett.

Az International Publishers Association „Prix Voltaire“ elismerésre javasolta az Atlantisz Könyvkiadó vezetőjét.

2019

Hamburgban került sor a Rudolf Augstein Stiftung korábbi partnereinek konferenciájára, melyen az Atlantisz is meghívást kapott. Az Augstein Stiftung számos kötetünk megjelenését segítette.

A berlini Akademie der Künste és a Wissenschaftskolleg zu Berlin rendezésében került sor a Kertész Imre konferenciéra, melyen az Atlantisz képviselőjét is részt vett. Megbeszéléseket folytattunk a Wissenschaftskolleg és az Atlantisz lehetséges közös könyvsorozatáról.
Meghalt Tandori Dezső, költő, műfordító az Atlantisz régi barátja. Emlékére Az atlantisz Könyvszigeten kiállítást rendeztünk nekünk készített rajzaiból. A rendezvényt Rohmann Ditta tanítványainak vonóskoncertje nyitotta meg és zárta, s Galkó Balázs olvasott fel Tandori Dezső írásaiból.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az Arbeitsgemeinschaft der Bibliotheken und Dokumentationsstellen der Ost-, Ostmittel- und Südosteuropaforschung (ABDOS), valamint a Südosteuropa Gesellschaft közös rendezésében Budapesten, az MTA termeiben került sor „A könyvtárak szerepe és felelőssége Európa kulturális örökségének megőrzésében és közvetítésében” című konfernciára, ahol bemutattuk az Atlantisz Könyvprogramot. 
A Suhrkamp Verlag vezetőinek meghívására meglátogattuk a kiadó új berlini épületét, könyvarchívumát, beszélgettünk a munkatársakkal.
Ebben az évben további súlyos veszteségek érték a magyar szellemi életet. Az Atlantisz is kedves barátait, régi segítőit vesztette el: meghalt Heller Ágnes filozófus, Baló György a magyar televízió történetének nagy alakja, Konrád György író, Rajk László építész, Votisky Zsuzsa könyvkiadó.

2020

Budapest új főpolgármestere, Karácsony Gergely és Frankfurt főpolgármestere, Peter Feldmann megerősítették az Atlantisz Könyvprogram felett vállalt három évtizede eredményes védnökséget.

A kornavírus-járvány miatt könyvesboltunk, az Atlantisz Könyvsziget márciusban és áprilisban nem tarthatott nyitva. Barátaink, vásárlóink on-line rendelték meg könyveiket, melyeket gyorsan kiszállítottunk. Közben dolgoztunk weboldalunk megújításán.

Júniusban együttműködési szerződést írt alá a világ egyik legnevesebb tudósközössége, a Wissenschaftskolleg zu Berlin és az Atlantisz.