Barion Pixel
A szavak tettek.”

A kosár tartlama

Tovább a fizetéshez

Összesen fizetendő:

Új könyvek Atlantisz könyvek Minden bolti könyv Ajánlatunk Vásárlóink kedvencei Most különösen kedvező árú könyvek

Tekintse meg legújabb könyveinket

1917 (Le Monde diplomatique)

1917 (Le Monde diplomatique)
Borító: Fűzött
ISBN: 9786150008189
Nyelv: magyar
Méret: 18,8
Oldalszám: 254
Megjelenés éve: 2017
-10%
1 250 Ft
1 125 Ft
Kosárba
Raktáron

1917 (Le Monde diplomatique)

Már kapható az 1917-es szovjet forradalom századik évfordulójára készített kiadványunk.

A Magyardiplo csapata által Olvasóinknak készített cikkgyűjtemény első cikkét, Serge Halimi a Le Monde diplomatique elnök-igazgatójának értékelését adjuk most közre – kedvcsinálóként.

CCCP: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége[1]. Kezdetben nem egy földrajzi területre, hanem egy eszmére, a világforradalomra utalt. A „határai” végül is az Oroszországban győztes forradalom területi határai lettek. Egy óriási, tisztavörös zászló felső részén a sarló és kalapács szimbolizálja az új államot. Első himnusza az Internacionálé lett.

Lenin, a Szovjetunió alapítója kétségtelenül internacionalista. Hivatásos forradalmár volt, életének nagy részét száműzetésben élte le (München, London, Párizs, Krakkó, Zürich, Helsinki...). A munkásmozgalom szinte minden fontos vitájában részt vett. Miután Oroszországban kirobbant a forradalom és a cár lemondott, 1917 áprilisában visszatért hazájába, és hiába vagyunk az I. világháború legkiélezettebb időszakában, a vonaton a Marseillaise-t hallani, azt a dalt, amely a Francia Forradalmat jelképezi. Lenin tanulmányaiban gyakrabban hivatkozik a francia forradalomra, mint a cári Oroszország történelmére. Célja: legalább olyan jól csinálni, mint a jakobinusok, „a legjobb példa a demokratikus forradalomra, és a királyok koalíciója elleni ellenállásra”,[2] tovább tartani ki, mint a párizsi Kommün. A nacionalizmusnak tehát semmilyen szerep sem jut ebben a célkitűzésben.

A bolsevik vezér később így emlékezik: már 1914-től, szemben a legtöbb európai szocialistával és szakszervezetissel, akik hagyták magukat besorozni a külföldi ellenséggel szembeni „szent szövetségbe”, Lenin pártja nem félt felvetni a cári monarchia vereségét és rámutatni, hogy a „háború két imperialista fél ragadozó háborúja”. Ahogy tehát hatalomra jutnak a bolsevikok, „békét javasoltak minden népnek és [vállalták], hogy megtesznek mindent, ami csak lehetséges, hogy siettessék a forradalmat Németországban és más országokban”. [3] Tehát internacionalizmus ebben is, ekkor is!
Kiadó: Le Monde diplomatique
Kategória: Történelem




Kapcsolódó könyvek

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek Elfogadom