Ráday Zsófia versei egy mitikusan ismerős világba invitálnak, ahol a tét a kikényszerített rend megbontása, a nyelv felségterületének visszafoglalása. Ahogyan az ősi mítoszok, ezek a csodás karakterek átváltozásain végigvezető versek is a társadalom működését modellezik, kérdőre vonva a kényszerű szerepeket. A szomszéd gyerekek bogarak helyett országot boncolnak; az időzített e-mailek eposzi seregszemlét tartanak; a december mindenfelé kezet növeszt; egy anya pedig Föld-típusú bolygót dédelget keble alatt. Ebben a birodalomban csak az apját szabad idézni, ejti el a Csendkirály lánya, mielőtt az öreg babérjaira törne azzal, hogy képessé válik a hallgatásra. A gyakran groteszk hatást keltő, szédületes képek, az ismétléses szerkezetek és az egyedi szóalakok a múzsahegy káprázatos ormaira vezetnek, amely viharselyemből, sziklaködből, kőgyapjas párából, bércharmat gőzéből, pillecsontból és vaskönnyekből van felépítve. Ez a debütáló könyv szemtelenül játékos és hátborzongatóan komoly. A széthangzó kórusmű végül a nevettető csendben nyer feloldozást.

Áfra János

Ráday Zsófia a 2025-ös, első Okapi Press kötetpályázat győztese: „A Csendkirály győzelmi beszéde” című kézirata kb. 300 beküldött pályamunkából bizonyult meggyőzően a legjobbnak. Nem véletlenül. Pályakezdő szerző létére máris kiforrott költői világgal és saját hanggal rendelkezik, finom ízléssel kimunkált mondatai és mindig meglepő képei megkapó, emlékezetes versek egész sorával ajándékozzák meg az olvasót. Ráday Zsófia kiemelkedő tehetsége kétségtelenül egy nagy ívű költői pályát ígér, amelynek méltó felütése ez a nagyszerű bemutatkozó kötet.