A 7 kötetes művelődéstörténet harmadik kötete az európai középkor viszonyait és kultúráját tárgyalja. E viszonyok kialakulásának bemutatása után az ekkori társadalmi szerkezet lényegét adó rendiség mibenlétét mutatja be. Az egyetemes struktúrák: az egyház, a császárság és az ideálként létező Respublica Christiana tárgyalása nyomán az európai (nyugat- és kelet-európai) államok tárgyalása következik. A kötet második része a középkori kultúrával foglalkozik: a romanika és a gótika a művészetben (építészet, szobrászat, festészet); a lovagi és a polgári irodalom, az egyházi és a világi zene. Végül a tudomány és a filozófia: preskolasztika és korai skolasztika, nagyskolasztika, késői skolasztika és misztika.