A tudományban csak az számít, hogy ki mit tesz le az asztalra – vallotta David Hilbert, aki a briliáns tehetségű Emmy Noethert női magántanárként szerette volna alkalmazni 1915-ben Göttingenben. De nem csupán ebben előzte meg korát. A század elején azonosította a matematikának irányt adó 23 problémát, Albert Einsteinnel végigszámolta a képletek képletét, a húszas évektől pedig olyan szellemi központot hozott létre, amely alapvetően határozta meg az emberiség sorsának alakulását: itt tanultak a később az atombombát létrehozó fizikusok és a számítógép-tudomány alapjait megteremtő matematikusok is. És a digitális világunk? Nélküle ez is elképzelhetetlen lenne. A modern tudományban Hilbert éppoly jelentős hatású, mint Pablo Picasso a képzőművészetben. Georg von Wallwitz könyvében Hilbert életéről és a korszak izgalmas tudományos világáról mesél, szellemesen és közérthetően, miközben egyes jegyzetekben a matematikában jártasabb olvasókra is gondol.