A Labrisz Egyesület „leszbikus herstory” projektjének keretében olyan nőket szólaltatunk meg, akik a rendszerváltás előtt már felnőttként és leszbikusként próbálták önmagukat elfogadni, és kapcsolatokat, közösségeket keresni. E munka egyik gyümölcse a 2009-ben bemutatott Eltitkolt évek című dokumentumfilm volt. A most megjelent, gazdag képanyaggal dokumentált interjúkötetet a filmben megszólaló tizenegy szereplő történetéből és további öt interjú anyagából szerkesztettük. A kötetben a negyvenestől hetvenesig terjedő (másfél) generáció tagjai szólalnak meg: az ötvenes évek szűk levegőjében, majd a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek fellazuló közegében mozgó értelmiségiek, alkalmazottak, vendéglátósok, művészek; köztük a későbbi aktivisták, a kilencvenes évek leszbikus mozgalmának megalapozói és elindítói. Eltérő társadalmi helyzetük miatt más-más szemszögből látták ugyanazt a rendszert, de identitásuk elhallgatását, személyes életük korlátozását hasonlóan élték meg. Élettörténeteiken keresztül sajátos keresztmetszetben rajzolódnak ki az előző politikai rendszer hatalmi technikái, a találkozások láthatatlan vagy fél-nyilvános terei, és az a folyamat is, ahogyan a rendszerváltás után az addig tabuként kezelt téma a közbeszéd része lett, a felvállalás természetesebbé vált, és elindultak az első meleg civil szerveződések.

Felelős szerkesztő: Borgos Anna
Szerkesztők: Bíró Éva, Gyárfás Judit, Mészáros Orsolya, Rédai Dorottya, Varga P. Ildikó
Fotó: Szilágyi Lenke

A kötet megjelenését az EGT/Norvég FM támogatta.

Tartalomjegyzék

Előszó (Borgos Anna)

1. „Én úgy voltam én, és nem valaki más, ahogy voltam” Gál Ilona

2. „A személyiségem két külön szálon futott” Gábor Sarolta

3. „Ahhoz, hogy ezt meg lehessen élni, egy kicsit kijjebb kell lépni önmagamból” Kristófy Mária

4. „Akkor még nem törtük át az ingerküszöböt, vidáman szaladhattunk a Vörösmarty térre” Szabó Judit

5. „A csendes kövek és a bonyolultan összerakott emberek között éltem és élek” Kis Márta

6. „A nőies habitus nem jelenti azt, hogy Barbie baba 16-os IQ-val” Hidasi Magdolna

7. „Úgy vagyok nő, ahogy én akarok” Kövesi Györgyi

8. „A saját érzelmeim számomra is elég titokzatosak” Szilágyi Lenke

9. „Abban az időben az outsiderek zenélni szerettek volna” Szineg Ildikó

10. „Itt valamilyen paradicsomi létben élek, egyedül” Bán Mari

11. „Barátság magyarral nem szabad kötni…” Schmied Gerda

12. „Elhatároztam, adok magamnak húsz évet, hogy be tudjam teljesíteni az álmaimat” Timár Magdi

12/a „Van valamilyen tudatmódosító hatása a tájnak” Timár Magdi és Gordon Agáta

13. „Népi leszbikus íróként definiálom magam” Gordon Agáta

14. „Számtalan identitásom van, és ezek egymást támasztják” Lovas Nagy Anna

15. „Én is egy játékosnak érzem magam” Bíró Csilla

16. "Átjárókon közlekedem" Andrea