Barion Pixel
A szavak tettek.”

A kosár tartlama

Tovább a fizetéshez

Összesen fizetendő:

Új könyvek Atlantisz könyvek Minden bolti könyv Ajánlatunk Vásárlóink kedvencei Most különösen kedvező árú könyvek

Tekintse meg legújabb könyveinket

Fordulat 33 - Kína 2. A piacnyitástól a globális hatalomig

Fordulat 33 - Kína 2. A piacnyitástól a globális hatalomig
Borító: Ragasztott
ISBN: 9771585056003
Nyelv: magyar
Méret: 150*220
Tömeg: 450 g
Oldalszám: 313
Megjelenés éve: 2024
-10%
2 990 Ft
2 691 Ft
Kosárba
Raktáron
A kedvezményes árak kizárólag a webshopunkon keresztül leadott megrendelésekre érvényesek!

Fordulat 33 - Kína 2. A piacnyitástól a globális hatalomig

A Fordulat 33. száma Kína növekvő nemzetközi szerepének legújabb kori, a rendszerváltás utáni magyar felhalmozási rezsimeket közvetlenül is érintő korszakával foglalkozik globális és történeti megközelítésben. A jelen folyamatainak szerves előzményei Kína szocialista iparosítási kísérletei, a rendszer belső ellentmondásaira reagáló politikai és gazdasági reformok, valamint ezek összekapcsolódása a globális kapitalista termelés 20. század végi átalakulásával, amit a Fordulat előző, 32. számában a Chuang kollektíva elemzett. Ez az átalakulás a második világháború utáni világgazdasági fellendülésnek az 1970-es évektől megjelenő válságtüneteit igyekezett ellensúlyozni azzal, hogy a nyugati termelési kapacitásokat kelet-ázsiai, majd később kifejezetten kínai ipari övezetekbe helyezte át.

Kína napjainkban is kiemelkedő helyszíne a világgazdasági termelésnek, de a kínai vállalatok már nem csak a nyugati cégek által uralt termékláncok alsó pozícióit foglalják el, és nem csak munkaintenzív, alacsony hozzáadott értékű árukat exportálnak, hanem a fejlett technológiák, mint például a chipgyártás, kommunikációs technológiák vagy az elektromos autógyártás területén is megjelentek. A 2001-es Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozása óta felhalmozott, exportból származó jövedelmét Kína, különösen a 2008-as világgazdasági válságot követően, külföldi befektetésekbe kezdte kihelyezni, a saját válságkezelő csomagja által megnövelt építőipari kapacitásait pedig bel- és külföldi infrastruktúra-fejlesztésekre fordítja. Emellett egyes ipari szektorokban a kínai vállalatok immár a korábban domináns nyugati cégek globális versenytársaiként is fellépnek. Ez az új pozíció két folyamatnak az eredménye. Az egyik a „zöld iparágakat” stratégiai területként kezelő, állami iparfejlesztő politikák által is támogatott technológiai felzárkózás, a másik pedig a fejlett technológiájú ipari termelésnek a 2010-es évek végétől tapasztalt kihelyezése.

A sajtóban sokszor „globális Kína” korszakaként emlegetett új periódus számtalan aspektusa közül a Fordulat 33. lapszámának tanulmányai olyan témákkal foglalkoznak, amelyek közvetlenül is érintik Magyarország átalakuló világgazdasági integrációját. A lapszám bevezető tanulmánya a mai magyar újraiparosításra fókuszál, amiben összekapcsolódik a korábbi német járműipari szakosodás válsága a növekvő távol-keleti akkumulátoripari és elektromosautó-befektetésekkel és az orosz földgáz-függőséggel. A magyar felhalmozási modell átalakulását Gagyi Ágnes, Gerőcs Tamás és Szabó Linda a globális ipari átalakulás és az azt övező politikai és gazdasági versengés függő részeként elemzi. Ebből a szempontból az írás folytatja a Magyarország globális integrációjának változásait elemző Fordulat-számok hagyományát, különös tekintettel a rendszerváltással és az Orbán-rezsimmel foglalkozó 21-es és 26-os kötetekre.

A lapszám két nagyobb tematikus részből áll. Az első blokk a kínai állam által támogatott hitelek, infrastruktúra-fejlesztések és nagyvállalati beruházások helyi hatásairól szól. Ehhez a tanulmányok olyan, Magyarországhoz hasonló félperifériás országokra fókuszálnak, ahol az új kínai befektetések, az azok nyomán megerősödő geopolitikai kapcsolatok, és a helyi rezsimek vonatkozó politikái átrajzolják az adott ország vagy régió világgazdasági integrációjának körülményeit. Aleksandar Matković cikke a Szerbiában megsokasodó kínai beruházások és a szerb-kínai államközi kapcsolatok összefüggéseit elemzi. Dirk van der Kley és Niva Yau tanulmánya arról szól, hogy a kínai cégek stratégiáit hogyan befolyásolják a helyi politikák Közép-Ázsiában. Konstantinos Tsimonis, Igor Rogelja, Ioana Ciută, Anastasia Frantzeskaki, Elena Nikolovska és Besjan Pesha cikke Délkelet-Európa példáján keresztül tárgyalja azt, hogy a helyi állami és régiós szabályozások miként tudnak megágyazni az új kínai beruházások negatív környezeti hatásainak is.

Míg ezek a szövegek elsősorban a helyi rezsimek mozgásterével és az átalakuló világgazdasági integrációs folyamatok belső aspektusaival foglalkoznak, a blokk záró tanulmánya a (fél)perifériákon megjelenő kínai hitelekkel kapcsolatban keringő egyik fő tévhitről szól. Megkérdőjelezi annak az „adósságcsapda narratívának” a helytállóságát, amely szerint a 2010-es években megsokasodó kínai állami hitelek kifejezetten az adósok csődbe juttatását, és ezen keresztül a geopolitikailag jelentős infrastruktúrák (például kikötők) kínai kézbe kerülését célozták volna meg. Deborah Brautigam mára klasszikussá vált tanulmánya ezt a tévhitet cáfolja, rámutatva, hogy a kínai hitelezők nem az adósok csődjében érdekeltek.

A kötet második blokkja a globális Kína korszakában a kapitalista termelés világszintű átalakulásának olyan aspektusaival foglalkozik, amelyek a mai magyar újraiparosodást is érintik. Yige Dong cikke a világ legnagyobb iPhone-gyártó üzemével, a Foxconn csengcsoui gyárával foglalkozik. A Foxconn a termelési lánc alsóbb pozícióiból a globális termelés kulcsfontosságú csomópontjává kinövő kínai ipari modell mintavállalata. A közép-kínai gyár ráadásul az ipari kapacitások Kínán belüli áttelepítésére is példa, amit a délkelet-kínai ipari zónákban megdráguló munkaerő olcsósítása motivál. Yige Dong kisgyerekes anyák perspektívájából elemzi a Foxconnról elnevezett munkaerőrezsim („foxconnizáció”) és a reproduktív munka közti egyensúlyozásból fakadó dilemmákat, amelyek a munka további rugalmasításához vezetnek. Ching Kwan Lee, a kínai munkarezsim átalakulásának egyik meghatározó szociológusa a kínai ipari termelés kihelyezésének afrikai példájáról ír. Lee megmutatja, hogyan találkozik a kínai termelési rezsim kiszervezése a neokoloniális és neoliberális viszonyok által alakított környezettel Zambia rézbányáiban a 2010-es évek derekán.

Kifejezetten az autóipar elektromos átállásával foglalkozik Boy Lüthje, Wei Zhao és Danielle Wu cikke. Ők azokat a kínai ipari és szabályozási folyamatokat elemzik, amelyek a hagyományos autóipar fordista, majd toyotista termelési rezsimjeihez képest egy új modellt alakítottak ki. Ezt a modellt az alacsony bérek, a munka további rugalmasítása és az alacsonyabb szintű automatizáció, valamint magasabb munkaintenzitás jellemzi. Ez alapján a szerzők arra kérdeznek rá, hogy mit jelent ennek a modellnek az elterjedése más régiók munkarezsimjeire nézve. A blokk utolsó cikke a globális ipari átalakulás rendszerszintű irányait térképezi fel. Phillip A. Neel a korábbi strukturális átalakulások során lezajlott dezindusztrializációs folyamatokat követő új iparosodási hullámot előbb Kelet-Ázsiában, majd a ma onnan elvándorló ipari befektetéseket Kelet-Afrikában vizsgálja. A helyi iparfejlesztési politikák elemzése helyett a felzárkózás problémáját Neel a globális kapitalizmus rendszerszintű dinamikái felől szemléli. Amellett érvel,hogy a termelés-kihelyezés jelenlegi folyamatai nem a fejlődés új tereit nyitják meg, hanem a hanyatló profitabilitás miatti globális költségcsökkentési kényszerből fakadnak.

A lapszámban közölt írások a Magyarországon is folyó, Kína mai globális átalakulásban játszott szerepéről szóló vitákhoz kívánnak új szempontokat adni. A nagy blokkok közötti geopolitikai verseny vagy a nemzeti vs. külföldi tőke ellentétpárjának hangsúlyozása helyett a Fordulat 33. száma a globális kapitalista gazdaság egészét átszövő tőkés viszonyok perspektívájából segít értelmezni Kína átalakulását.





Kapcsolódó könyvek

Az én Budám

10%4 725 Ft5 250 Ft

Kosárba
How to Make Money

10%6 687 Ft7 430 Ft

Kosárba
You never know

10%8 010 Ft8 900 Ft

Kosárba
Paul Klee

10%3 510 Ft3 900 Ft

Kosárba
Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek Elfogadom