Az elmúlt évtizedekben megnőtt az érdeklődés az ókori családi kapcsolatok kutatása iránt. (...) Általában elmondható, hogy a szülő-gyermek kapcsolatot elsősorban a szülő szemszögéből tárgyalták. A kutatások jelenlegi irányvonalától eltérően ez a könyv a gyermek szempontjából kívánja megközelíteni a szülő-gyermek kapcsolatot a következő kérdések mentén: Hogyan élték meg és miként teljesítették a szüleik iránti kötelességeiket? Más szóval: Hogyan tisztelték a gyermekek szüleiket? (...)
Jóllehet a jelen kutatási terület számára jelentőséggel bíró újszövetségi szövegek elsősorban nem azzal a céllal íródtak, hogy bemutassák a családi viszonyokat, mégis képet adnak az első keresztyének köreiben fennálló szülő-gyerek kapcsolatról. Ebben a tanulmányban azért fogom a Biblián kívüli családi etika és gyakorlat összefüggéseiben vizsgálni az újszövetségi szövegeket, hogy a következő kérdésekre választ találjak: Mennyire illeszkedett a kora keresztyénség saját környezetéhez? Milyen sajátos jellegzetességei voltak a Jézust követő első nemzedékeknek? Célom eléréséhez tanulmányoznom kell a "környezetet", még ha csak azon a jól körülhatárolt területen is, ami a szülők iránti tisztelet elvárását jelenti.

Ez a könyv átfogóan vizsgálja a szülők és a gyermekek egymás iránti kötelességét az ókorban, a zsidóságban és az őskeresztyénségben. Aki újszövetségi családi etikával foglalkozik, nem kerülheti meg ezt a tanulmányt, amely ezt a mindenki számára fontos témát érthető, de minden tudományos igényt kielégítő módon tárgyalja.