Makisz Citasz különleges nyelvi leleménnyel létrehozott, mozaikszerű regénye egy selejtes antihős egyszerre káprázatos humorú és mélységesen fájdalmas története. Az ötvenes éveire munka nélkül maradt Hriszovalantisz már megrendült egészséggel, komikum és tragikum, kegyes hazugságok és csúf igazságok közt egyensúlyozva meséli el az életét. Olyan emberek szimbólumaként, akik jóságuk miatt minden oldalról ellenséggel és cinizmussal szembesülnek, és gyermeki ártatlanságával éppen azt a társadalmi szörnyszülöttet tükrözi vissza, amely kizárja őt a köreiből.