Kréné sorozat 7.

A császárok Rómájának egyik legjelentősebb uralkodói egyénisége, s egyben a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója volt Marcus Ulpius Traianus. Már életében legendává lett, s uralkodása kezdetén is egy legenda áll: a hatalomra kerülésének körülményeit a császári propaganda elvárásainak megfelelően elbeszélő hivatalos verzió. Traianus valójában egy „rendszerváltást" követően, hosszú hatalmi harc eredményeként szerezte meg a császári méltóságot.
A változatos eszközökkel vívott, és fordulatokban gazdag belpolitikai küzdelem, amelyet a visszarendeződés programját képviselő riválisa ellenében folytatott, időszakosan előrevetítette a polgárháború fenyegető közelségét is. A rendelkezésünkre álló források újraértelmezése alapján, Traianus hatalomra jutásának valós körülményeit beszéli el ez könyv. A témát Magyarországon először tárgyaló kötet olvasása során egyben egy nagy történeti személyiség kiformálódásának kezdeti szakaszába is betekintést nyerhetünk.

Az egyik legnagyobb római császár, Traianus alakja, ha máshonnan nem, az ifjabb Pliniusszal folytatott levélváltása révén ismerős a magyar olvasónak. Ugyancsak Plinius levelei révén ismert számára ennek a könyvnek számos más mellékszereplője is. Mindenekelőtt talán Licinius Sura, aki előkészítette Traianusnak a hatalom későbbi átvételét jelentő örökbefogadását. De ismerős lehet a nervai adoptió katonai előké-szítésében jelentős szerepet játszó Sosius Senecio, vagy éppenséggel az új rezsim szolgálatába állt ifjabb Pliniustól a „legrosszabb császárként" ábrázolt Domitianus is. A könyv így hasznos olvasmány lehet a római irodalom iránt érdeklődő olvasók számára is.

Sarkady János

A klasszikus antikvitás politikai rendszereinek változásai kapcsán csak ritkán vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy betekinthessünk az egymás örökébe lépő hatalmi struktúrák létrejöttének kulisszatitkaiba. A görög–római ókor történetét régtől kutató Szlávik Gábornak ez az új könyve a Kr. u. első század végének világába kalauzolja el az olvasót, hogy megismertesse vele egy katonai összeesküvésnek induló hatalomátvétel történetét. A szerző szándéka mindenekelőtt egy, a maga nemében páratlannak mondható irodalmi alkotás részletes vizsgálatával realizálódik. Az ifjabb Plinius Traianus császárt magasztaló beszédének (a „Panegyricus"-nak) alapos elemzése révén követhetjük nyomon az egymást gyorsan váltó eseményeket; egy végül békés formában végbement antik „rendszerváltás" történetét.

Kertész István