"Fiatalember, írja le, hogy ez itt olyan szép, mint a Hűvösvölgy. És hogy hatalmas az összetartás, az emberek figyelnek egymásra, nem úgy, mint Budapesten. Mert nagyon sokan jönnek ám ide ki lakni Budapestről, mert Pest már nem olyan, mint régen… Olyan, mint egy börtön. Itt pedig szabadság van.” 

A könyv a hazai térbeli-társadalmi folyamatok egyik legújabb jelenségével, a külterületi zártkertek benépesülésével foglalkozik egy Budapest közelében található zártkertben végzett etnográfiai kutatás eredményein keresztül. Miért váltak népszerű lakásmobilitási célponttá egykori mezőgazdasági és szabadidős célra hasznosított zártkertek? Milyen társadalmi konfliktusokat eredményez a területek funkcióváltása? Hogyan alkalmazkodnak a kiköltöző háztartások a területek átmenetiségéből fakadó kihívásokhoz?

A könyv a magyarországi zártkertek benépesülését globális térbeli-társadalmi és lakhatási folyamatok részeként tárgyalja, továbbá a hazai lakhatási folyamatok tükrében is értelmezi, és azt is bemutatja, hogy az átmeneti terek visszatérően fontos szerepet láttak el a hazai térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek és urbanizációs folyamatok kezelésében.

A SZERZŐRŐL

Vigvári András szociológus és etnográfus, 2022-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE Szociológia Doktori Iskolában. Kutatási témái közé tartozik a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek, a lakhatás, a társadalmi újratermelés és a háztartási megküzdési stratégiák etnográfiai vizsgálata. 2018 és 2022 között a MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének fiatal kutatója, 2023-tól az KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa. Tanulmányai mellett tagja volt az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumnak, illetve 2014 óta tagja a Helyzet Műhely kutatócsoportnak.