Az ezredforduló környékén világszerte felerősödött a nők elleni – mind kapcsolati, mind intézményes – erőszak. Több országban – például Kenyában, Tanzániában, Zambiában – újra megjelent és több tízezer áldozatot követelt a boszorkányüldözés. Vajon mennyiben közösek ezeknek és a 16–17. századi európai boszorkányüldözéseknek az indítékai? Elemzésében Silvia Federici a földtulajdonviszonyok átalakulását emeli ki, mint kiváltó okot. A Nemzetközi Valutaalap strukturális kiigazítási programjának alávetett afrikai országokban zajló földprivatizáció ugyanúgy a társadalmi prioritások, normák, értékek gyökeres átrendeződésével jár, mint egykor az angliai földbekerítések. Ennek az átrendeződésnek a nők kiemelten vesztesei.