Boros Gábor filozófiatörténész Descartes-monográfiájának (1998) bővített kiadása átfogó képet kínál arról, miként jelölte ki a karteziánus gondolkodás a korai felvilágosodás legfontosabb filozófiai problémáit. Az újonnan beillesztett tanulmányok nem csupán a descartes-i gondolkodás szerkezetét és belső logikáját tárják fel, hanem érzékletesen rávilágítanak azokra a paradoxonokra és intellektuális feszültségekre is, amelyekből a korszak filozófiai vitái és sokszor világválasztó törésvonalai fakadtak. A kötet így nemcsak a szakmai közönség számára jelent nélkülözhetetlen hivatkozási pontot, hanem a szélesebb olvasóközönségnek is inspiráló betekintést nyújt a modern európai gondolkodás kezdeteibe.