Az amerikai jobboldaliak dühösek, a baloldaliak haragszanak, a közép pedig alig tartja magát. Csak egy dolog van, amiben mindenki egyetért: valami bűzlik Washingtonban. Az országot a közvélemény-kutatók irányítják. Ritka az olyan politikus, aki képes kivívni a választók bizalmát. Mindenki ujjal mutogat a másikra, és a felelősséget senki nem vállalja magára. Washington cinizmusa pártállástól függetlenül mindenkit elképeszt. Vajon mi ennek az oka? És ami ennél is égetőbb kérdés: mi a teendő? Joe Kleinnél, a Time magazin egyik politikai rovatvezetőjénél kevés hivatottabb ember akad e kérdések megválaszolására.
A könyv egy anekdotával kezdődik. Az időpont dr. Martin Luther King meggyilkolásának éjszakája. Robert Kennedy egy indianapolisi feketenegyedben megrázó, költői beszédet mond, amelyből csak úgy árad a hallgatóság iránti tisztelet és méltóság. Kennedy – akit biztonsági emberei óva intenek e szerepléstől – tettével megakadályozza a kitörni készülő zavargásokat. Klein az amerikai politika egyik utolsó bátor és spontán mozzanataként emlékszik az eseményre. Bátorság és spontaneitás – Klein nem véletlenül kapcsolja össze a két fogalmat. A szerző ezután kampányról kampányra végigkalauzol bennünket: azt vizsgálja, hol siklottak ki a dolgok, hogyan zilálódtak szét és váltak erőtlenné a demokraták, hogyan rendült meg az egész rendszer, hogyan tűnt el a politikából az ideológia, és vette át helyét mindinkább a hatalom megszerzése és megtartása mint egyedüli szempont.
Az utolsó fejezetben a szerző elzárkózik attól, hogy könnyű válaszokat adjon, annál is inkább, mivel éppen ez az igény mételyezi meg a politikát. Bizonyos javaslatokat azért mégis tesz, hogyan lábalhatnánk ki a bajból – reméljük, a 2008-as választáson induló jelöltek figyelnek!