A társadalmi emlékezet: térkép. Megmutatja, hol a helyünk a világban. A magyar nemzeti emlékezet térképeit e könyvben egyszerre rajzolja az állam, valamint olyan egyének, akiknek a hovatartozása kényszerűen megkérdőjeleződött a 20. század folyamán. A szerző a nemzeti azonosság kérdését az 1989 utáni emlékezetpolitikai küzdelmek vizsgálatán keresztül mutatja fel: a trianoni
békeszerződés, a német származásúak háború utáni elűzése és a kétpólusú világrend felbomlása olyan társadalomtörténeti események, amelyek emlékezete az érintetteket nemzeti hovatartozásuk újraalakítására kényszeríti. Akár állami megemlékezésekről, akár egyéni élettörténetekről van szó, a szerző arra keresi a választ, hogy miképpen válik „természetessé” a nemzeti hovatartozás az olyan esetekben, amikor a haza válik kérdésessé. Hogyan tud hazatérni, akit kirekesztettek? A társadalom- és kultúratudományi kérdések iránt érdeklődő olvasó egy olyan kutatás eredményeit ismerheti meg e kötetből, amely újszerűen veti fel nacionalizmus és tér, emlékezet és térbeli gyakorlatok, vagy állam és egyén
viszonyainak problémáját.