Jézus a nyugati világ szellemi atyja. Milyen ember lehetett ő valójában? Vajon megállná helyét a modern világban, melyet megrendített az értelmi zűrzavar?

Az egyházak főként azt sugalmazták róla, hogy Jézus gondoskodó, vigaszt nyújtó, Jézus jámbor és alázatos, ő a gyengék barátja. Ez a Jézus, a Jó Pásztor, aki a bűnről és a megbocsátásról prédikál. Ő az Úr és a Megváltó.

Az egyházi Jézus azonban távolról sem képmása annak az egzisztenciális hősnek, akiről az első és leghitelesebb életírója, Márk beszámolt. Márk Jézusa egy magányos és nyughatatlan, misztikus idegen. Küldetése homályos és érthetetlen. Minden próbálkozása kudarcra van ítélve. Végül nem marad számára se Isten, se hű követő – csak a keresztre feszítés gyötrelmei, az élet betetőzése egy kolosszális halálsikolyban. Története feltámadás nélkül ér véget. Utána csak egy üres sír és három megfélemlített asszony marad.

A Létező Jézus napjaink emberéhez szól.

Nem ontja a doktrínákat, a bűn hidegen hagyja, a túlvilági élet sem foglalkoztatja. Rejtélyes gesztusaival, melyek nyomasztó belső élményeiből fakadnak, arra ösztönzi az olvasót, hogy lépjen az ő helyébe. Ő jelölte ki mindannyiunk lényegi kérdését, a „Ki vagyok én”-t. Az egyén öntudatában a valóság látszatként jelenik meg, e legbelsőbb énünk mélységének tükreként. A Létező Jézus a Nyugat legjelentősebb tanítója, aki mestere a létezés természetéről szóló tudásnak. E könyv témája az ő története, az, hogy mit is mondhatott valójában.



John Carroll a melbourne-i La Trobe Egyetem szociológiaprofesszora.