Komoly hiányt pótol a kiadó ennek a kötetnek a közrebocsátásával, amelyben a hazánkban eleddig méltatlanul mellőzött koreai irodalom egyik legnevesebb szerzőjének húsz novelláját olvashatjuk. Hvang Szun-von immár közel hetven esztendős munkásságából a két fordító azokat válogatta ki, amelyek a leghívebben tükrözik egyrészt az író egyéni stílusát, másrészt a 20. századi koreai történelmi eseményeket, amelyek meghatározták az irodalom fejlődését is. Ennek két meghatározó időszaka a harmincöt évig tartó japán megszállás, hiszen erre válaszképpen indult komoly fejlődésnek a koreai nyelv, valamint az 1950-től 1953-ig tartó polgárháború, amelynek eredményeképp az ország ketté szakadt ez a tragédia majd két évtizeden keresztül monopolizálta a helyi művészet valamennyi ágát. Az 1936 és 1974 között született írásokat kronológiai sorrendben találjuk a könyvben. Nagy részükben az író (a fent említett okok miatt) a háború, a szegénység, az elnyomás és az ezzel járó megpróbáltatások témakörét ábrázolja hamisítatlan keleti visszafogottsággal, elegáns szikársággal, helyenként a népmesék nemes egyszerűségét idézve. Ugyanakkor felbukkannak novelláiban az olyan nagy érzelmek is, mint a szerelem, a hűség, a barátság, az öröm természetesen mindezt egyfajta buddhista szemérmességgel, a számunkra egzotikus kultúra szimbólumnyelvén keresztül. A kötet mindenkinek ajánlható, aki kedveli a kortárs szépirodalmat és nyitott új tehetségek megismerésére.