A hatalom sokarcú jelensége áthatja életünket és történelmünket. Ám fogalmának pontos jelentését illetően mindmáig elméleti zűrzavar uralkodik. Han Hegellel, Nietzschével, Heideggerrel és Foucault-val párbeszédet folytatva tör utat működésének új megértése felé, és a hatalom és a szabadság közt feszülő ellentétet is új megvilágításba helyezi. A hatalom nem egyszerű oksági tényező, amelynek révén a másik viselkedése annak akarata ellenére is irányítható. Sokkal inkább olyan közvetítés az én és a másik között, amely kölcsönös függőségek sokaságát hozza létre. A hatalom legkésőbb Nietzsche óta a szellemtörténet egyik legvitatottabb, de egyben legizgalmasabb fogalma. Hogyan működik a hatalom a kényszer és a rajongás köztes terében? Milyen metafizikai eszmék állnak mögötte? Létezik-e külön etikája? Byung-Chul Han e többrétegű kérdést 2005-ös könyvében különböző filozófiatörténeti összefüggésekben vizsgálja.

Byung-Chul Han (1959) dél-koreai születésű, az 1980-as évek óta Németországban élő filozófus, kultúrteoretikus, aki Freiburgban és Münchenben tanult filozófiát, német irodalmat és katolikus teológiát. Han rövid, esszéisztikus írásaiban korunk filozófiai-szociológiai alapozású kritikai elemzésére vállalkozik: könyveiben többek között a kiégés, az önkizsákmányolás, a pszichopolitika, a digitalizáció kérdéseivel, a szépség fogalmának átalakulásával foglalkozik. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le.