A tanulmánykötet írásai kérdéseket fogalmaznak meg a nő helyéről a társadalom tereiben és a kulturális reprezentációk virtuális világában. A férfi és a nő – az a kettő, amely kiadja az egyet, az embert. A nő és a férfi az ellentét és
az egység, a küzdelem és a szerelem két ágense. Egymás nélkül nem lehetnek, de együttlétük sem harmonikus: két, különböző szabályok és törvények szerinti világban, „tér”-ben élnek. A könyv egyes írásai olyan mûvészi alkotásokat elemeznek, amelyeknek témája a női és a férfi terek közti küszöb átlépése.

A hatalom terébe lépő asszonyok: politikusnők, katonanők, lelkésznők társadalmi kontrollfunkciót testesítenek meg. Szakmai identitásuk felépítésében újszerű kommunikációs stratégiákat kell kialakítaniuk, hogy sikeresek legyenek
a hagyományosan férfidominanciájú területeken. Ezeket világítják meg a kötet más írásai.


A kötet kulturológiai tanulmányai női alakként megjelenő nemzet-metaforákat hasonlítanak össze az adott nemzet énképének tükrében. A város nőként való megjelenése az ókortól kezdve napjainkig két ellentétes alakban határozza meg mindennapi életünk színterét. Arra kapunk választ, hogyan befolyásolja ez a kétfajta elképzelés napjaink reklámkultúráját. A(z édesanya)nyelv-metafora egy
sajátos érzelmi viszonyt jelez a nyelvet beszélők és a nyelv között. A nyelv tisztaságának érdekében síkra szállók, a „nyelvszennyezést” nemzeti
katasztrófaként vizionálók ennek a metaforának a logikája szerint cselekszenek.A kötet utolsó tematikus egységét a témához kapcsolódó könyvekről írt recenziók alkotják.

A könyv képanyagát klasszikus magyar festők alkotásai és egy művészi fotográfia képezi. Egyik sem illusztráció. Ezek a gyönyörû képek ellenpontozzák a szöveget, s vizuálisan átélhetővé teszik a térmetaforákat. Általuk lesz a könyv nem egyszerűen okos szövegek gyûjteménye, hanem szívesen kézbe vehető, szép tárgy is.

Huszár Ágnes tudományos kutatómunkája mellett szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai, valamint gendernyelvészeti kurzusokat tart a Pécsi
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és Nyelvtudományi Doktori Iskoláján. A gondolattól a szóig címû monográfiáját 2005-ben, Bevezetés a
gendernyelvészetbe címû könyvét pedig 2009-ben jelentette meg a TINTA Könyvkiadó.

A könyvet Kieselbach Tamás nagylelkűsége révén huszadik századi magyar festők kiemelkedő jelentőségű mûvei teszik esztétikai élménnyé.