A hazai társadalomtudomány két világháború közötti alkotói még nem kapták meg méltó helyüket a közgondolkodásban. A sok kiválóság egyike a máig friss szemlélet? Rézler Gyula. Rézler Gyula tudományos tevékenysége két nagy korszakra osztható. 1948-ig, addig, amíg tudományos munkásságát Magyarországon fejtette ki, érdeklődése alapvetően szociológiai, történetszociológiai megközelítéssel a munkássághoz s ezzel együtt a hazai társadalomtörténethez kötődött. Ebben az időszakban Rézler Gyula nemcsak tudományos kutatómunkát végzett, hanem tudományszervezői tevékenységet is folytatott. 1943-ban aktív közreműködésével alakítják meg a Magyar Ipari Munkatudományi Intézetet. 1948-ban kénytelen emigrálni. Életpályája második korszakában viszont mindenekelőtt a munkatudomány, a munkajog, majd a munkaügyi döntőbíráskodás elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kifejtett tudományos munkásságában a szociológiai megközelítés már háttérbe szorult, s helyét a jogi, a közgazdasági szemlélet és e tudományágak módszerei vették át. Rézler Gyula Magyarországon írt tanulmányainak egy részét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológiai és Kommunikációs Tanszéke a Rézler Gyula Alapítvánnyal és a Gondolat Kiadóval közösen jelenteti meg.