Fritz Heider egyetlen könyv formátumú munkája több tudománytörténeti korszakra gyakorolt nagy szellemi befolyást. Az eredetileg 1958-ban kiadott monográfia első olvasata az volt, hogy Heider a személyközi viszonyok megismerésében megragadta az értékeléssel átszőtt gondolkodás sajátos logikáját, amely arra sarkall bennünket, hogy esetleg a valósággal és az arról tanúskodó információkkal is dacolva, összehangzó képet alakítsunk ki társas világunkról. Mikor másfél-két évtized múltán lezárult a szociálpszichológiában az ún. konzisztenciaelméletek korszaka, akkor ugyanezen könyvből olvasták ki annak az alapfolyamatnak az elemzését, melynek során mások és magunk viselkedéséről eldöntjük, hogy az jellemző-e a cselekvőre, s ha igen, belőle milyen tulajdonságra vonhatunk le következtetést.