Árpád-házi Szent Erzsébet küzdve családja nyílt ellenségeskedésével és értetlenégével kórházat tartott fönn a nincsteleneknek, s jövedelmét a társadalmi nyomor enyhítésére fordította. Harsányi Lajos regénye a középkori legendák tömörségét idézve állítja elénk a Szent asszony alakját, akiről kortársa, Magdeburgi Matild így írt: Erzsébet követ volt, aki azokhoz a szerencsétlen asszonyokhoz küldetett, akik a váraikban ültek, akiket annyira átitatott a tisztátalanság, teljesen elborított a gőg, és állandóan körülvett a hiúság, hogy jogosan kellett volna a mélységbe zuhanniuk.