A századforduló és a két világháború közötti magyar építészet fontos alkotóját, több mint száz mű sokoldalú és sokféle építészeti nyelvet ismerő létrehozóját mutatja be a hiánypótló könyv. A Vidor-életmű áttekintése kapcsán a korszak társadalmi-gazdasági világába is bepillantást nyerünk. Elénk tárul egy gazdag élet, amelynek jelentős, de nem kizárólagos részét képezte a tervezői munka, hiszen Vidor Emil a korszak egyik legműveltebb alkotója, nyelveket ismerő, világlátott, művészeteket gyakorló és művészetpártoló citoyen volt. Eszmék, stílusok, divatok tündöklése és bukása, konzervatív és modern szemlélet ádáz küzdelme határozta meg korát, melyben alkotott. Az eredményt pedig ott láthatjuk utcáinkon és tereinken – már ami megmaradt belőle.

Vidor szinte egész életében újat kereső műépítész maradt. Hatott rá a mestereitől elsajátított akadémizmus, a magyar népi formakincs, az Arts and Crafts hagyománya, a Gesamtkunstwerk eszméje és a mindenkori progresszió a szecessziótól egészen a modern mozgalmakig, Nyugat-Európa és Skandinávia architektúrája. Ő a Magyar Szecesszió Háza, a Palatinus-házak, a Városligeti fasor több villájának mestere, de nyomot hagyott az Epreskertben, Budán és a Balaton partján is. Külön említést érdemelnek Kőbánya területén megvalósult ipari építészeti opuszai.

A könyvben a szakmai eredmények mellett a Vidor család magánélete is megelevenedik. Felbukkan egy-egy pillanatra Erkel Ferenc, Szilárd Leó, Faludy György, Teller Ede, Lukács György, Blaha Lujza, Dayka Margit, valamint Sigmund Freud alakja. A szerteágazó kapcsolati rendszer mellett meglehetősen sok szó esik zenéről, sörről, kardvívásról, sőt a nyelvészetről is.

A kötetet közel 300 kép illusztrálja, köztük építészeti tervek, hajdani, elpusztult házak, épületbelsők archív fotói, Budapest arculatát ma is meghatározó alkotások. A Vidor-művek előképeinek és az alkalmazott díszítőelemek képes bemutatása is helyet kap Gottdank Tibor könyvében.