Talán nincs olyan magyar, akit Romhányi József ne szólított volna meg rajzfilmeken, dalokon, operetteken, operákon vagy játékos versein keresztül. Romhányi nekünk írt, egykori és mai gyerekeknek, régi és új felnőtteknek. Neki köszönhetjük – hol mint szerzőnek, hol mint társ-forgatókönyvírónak – a Frédi és Béni, a Mézga család, a Mekk Elek, a Kérem a következőt! sziporkázó párbeszédeit, az egész estés Lúdas Matyi és a Szaffi szövegeit, a Szamárfül elnyűhetetlen rímes verseit, számos opera, operett librettójának fordítását és a divatból soha ki nem menő Webber-musical, a Macskák verseinek magyar változatát. Mindig szerettük, miközben fogalmunk sincs, ki is volt ő: zabolátlan kisdiák, zenei tehetség, hadifogoly, hóhányó, majd férj és apa, rádiós dramaturg, sokszínű alkotó, zenei műfordító és nagy kártyás. Költő, aki éjt nappallá téve dolgozott. Várkonyi Judit ezt az ezerarcú embert mutatja be életrajzi könyvében. „Romhányi igazi zseni volt a szó tiszta értelmében. Rendkívül ritka, egészen különleges verbális képességgel. Színvonala utolérhetetlen…” (Szirtes Tamás) „Elementáris tréfacsináló, a lehető legfinomabb eszközökkel.” (Tamássy Zdenkó) „Romhányi József micsoda nemzeti kincsünk nekünk, még most is, még így is. A mostani musical-versszövegíróknak kötelező olvasmányként ajánlható minden szövegkönyve.” (Gabnai Katalin) Várkonyi Judit több mint 10 éven át volt a Magyar Állami Operaház sajtófőnöke, majd a Játékszíné, ő felelt a Budapest Bár zenekar „10 év 10 koncert” kampányának sajtókommunikációjáért. Négy operatémájú portrékönyv szerzője. Kalandárium című irodalmi határidőnaplóiban tízmásodperces novellái szerepeltek Török Eszter illusztrációival (2017–2018). 2020-tól a Helikon Kiadó szerzője, első regénye a Vénusz virrasztása – a zaklatáson túl.