A jogi kultúra átalakítása az utóbbi évtizedben nemcsak az üzleti szféra jogalanyait érintette, hanem a civil szféra, a magánkezdeményezésekből kiinduló önszerveződés alanyait is. Azt látjuk, hogy a magánjogi jogalanyok köre cizellálódik, s a nem jogi személy jogalanyok szélesebb köre jelentkezik. Ezt a tendenciát a magánkezdeményezések természetes erején túlmenően nagyban előmozdítja az is, hogy az állam számos területen nem képes és nem is akar a társadalom alapvető működéséhez szükséges feladatok megoldásában részt venni, amint ezt legújabban az egészségügy és a közoktatás területéről való zűrzavaros visszavonulása bizonyítja. A kötet az ún. nonprofit szervezetek magyar státusjogát és a kapcsolódó adójogi kérdéseket kívánja felvázolni abból a célból, hogy ötleteket és impulzusokat adjon a kutatás részére.