E kötet tanulmányainak megszületését a Halálfiai kritikai kiadásának előkészítése során szerzett tapasztalatok tették lehetővé. Az első tanulmány a mű motívumainak elemzését, a hagyományostól eltérő értelmezését kísérli meg, és a Halálfiairól mint a “magyar ördögregény”-ről beszél. Az alkotás motívumszerkezetét úgy mutatja be, hogy benne nemcsak az “ördögi” erővonal jelenik meg, hanem a Rosszal szemben a világkép másik pólusa, illetve az azt hordozó motívumok is. A “nagyregény” világában feltárja és funkciójában vizsgálja a – Babits műveiben jellemzően előforduló – dualitást, s közben megvi-lágosodik a regényben szavakkal ki nem fejezett babitsi szakrális létélmény, a “magasság-élmény”. – A dolgozat szerves része Babits regényének Szekfű Három nemzedékével való időnkénti összevetése, hiszen ez a motívumelemzéssel termékeny kölcsönhatásban segítette a Halálfiai értelmezését. Az említett dolgozaton kívül két olyan mikrofilológiai, szövegösszehasonlító munka is bekerült a kötetbe, amelyben a szerző figyelme a “keletkező szöveg” tartalmi-eszmei-esztétikai megközelítésére irányul.