Ez a monográfia ötven plusz egy magyar századfordulós író, költő és drámaíró pályájának alakulását kíséri végig a korabeli intézményrendszerben. Az esettanulmányok egyik része a különböző „elrugaszkodási pontokat” és karrierlehetőségeket tekinti át az írói-újságírói munkától kezdve a lapalapítási kísérleteken át a szellemi szabadfoglalkozásig. A másik részük a kortársi irodalmi szövegtranszferbe és annak alhálózataiba enged betekin¬tést. Az elemzések célja, hogy feltárják a magyar irodalomtörténet egyik legsajátosabb időszakának belső dinamikáit – egy olyan időszakét, amely¬ben egyszerre valósult meg az első modernkori szerzői jogi szabályozás és a tárcanovellákkal kapcsolatos irodalmi kalózkodás, és amelyben az írók¬nak a már-már „intézményesített” vadkapitalizmus körülményei között kellett boldogulniuk az Akadémia és a hozzá kapcsolódó konzervatív körök árnyékában. Wirágh András a kiválasztott szerzők pályáit az indulásuktól kezdve 1918 végéig kíséri figyelemmel, de a későbbi évtizedek irodalmi mozgásterét alapvetően meghatározó jellege miatt röviden kitér a Tanács köztársaság idejére is.

Abonyi Árpád · Ambrus Zoltán · Andor József · Babits Mihály · Biró Lajos · Bónyi Adorján · Bródy Sándor · Cholnoky László · Csáth Géza · Csathó Kálmán · Erdős Renée · Forró Pál · Földi Mihály · Füst Milán · Gárdonyi Géza · Guthi Soma · Harsányi Zsolt · Heltai Jenő · Herczeg Ferenc · Ignotus Kabos Ede · Kaffka Margit · Kálnoki Izidor · Karinthy Frigyes · Kassák Lajos · Kóbor Tamás · Kosztolányi Dezső · Kövér Ilma · Krúdy Gyula · Lux Terka · Moly Tamás · Nagy Endre · Nagy Lajos · Pakots József · Palásthy Marcell · Pekár Gyula · Révész Béla · Ritoók Emma · Surányi Miklós · Szederkényi Anna · Szekula Jenő · Szilágyi Géza · Szini Gyula · Szomaházy István · Szőllősi Zsigmond · Tormay Cécile · Török Gyula · Tutsek Anna · Újhelyi Nándor · Vértesy Gyula · Zilahy Lajos